Üdvözöllek benneteket kedveseim, Kryon vagyok a Mágneses Szolgálattól!
Tegyünk egy képzeletbeli utazást
Lépj be velem atomjaid szerkezetének közepébe. Tételezd fel egy pillanatra, hogy akkora vagy, mint egy proton. Tudod, az nagyon, nagyon apró. Itt állsz tehát, az atomszerkezet fénykörében és azt mondod: „Nos, el tudok képzelni valami hasonlót, hogy én akkora vagyok, mint egy proton, az elektronok pedig ott cikáznak körülöttem, valószínű, hogy fényesség vesz körül, valami olyan, mint a tűzijáték, ez gyönyörű show kell, hogy ez legyen.”
Gondold csak végig újra. Sötétség van. Igazi sötétség.
Ha tegyük fel, a proton akkora mint egy Ember, az atom közepében, azok az elektronok valahol mérföldes távolságban keringenek. Tudtad ezt? Igazi hajtóvadászatot kéne indítanod, hogy megtaláld őket. Ez az atomszerkezet méretaránya. Rengeteg nagy üres tér van minden atom szerkezetében.
Legtöbb tudós még mindig ezt a képet rakosgatja össze, hogy a valóságotok alkotó-elemeinek alapja olyan szerkezetű, ahol az alkotó elemek riasztó távolságban vannak egymástól. Talán nem is voltatok tudatában ennek a ténynek. Ha akkora lennél, mint egy proton, a hélium atomjában, gyalogolnál és gyalogolnál és gyalogolnál pici proton lábaiddal, mikor végre bármit is látnál, ami hasonlít az elektron-felhőre, az atomszerkezet körül (képzeld csak el). És az egész menetelés sötétben történne! Így morfondíroznál, talán „Hát ezt nem így képzeltem. Ez tulajdonképpen tök unalmas”.
Valóban. A régebbi tudományos közvetítésekben, már utaltunk arra, hogy a mikro és a makro fizikájában sok hasonlatosság van. Sőt, biológiátokban is olyan az elrendezés, ami követi a nagyobb Univerzumot. El szeretném mondani, hogy mi az a láthatatlan dolog, ami az atom középpontjában lévő proton és az arányaiban nagyon távol levő elektron-felhő közötti térben van. Teli van információval. És teli van fizikával. Olyan anyag van ott, amit nem láthattok. Egy részét „spirituális anyagnak” is nevezhetjük. Interdimenzionális tudásotok, csak ezután fog megmutatkozni. Most még mindenre lineáris szokásaitok szerint néztek, négydimenziós valóságotokban. Ha az atom magjának matematikáját vizsgálod, csak azt látod ott, amit a 4D megenged. Nem fogod látni, mi van ott valójában.
A különbség a régi energiájú valóságod és a jelen között a következő: Képzeld, hogy még mindig proton vagy és elindulsz a hosszú utazásra, hogy megtaláld pici barátaidat a gyorsan mozgó elektronokat. Tudod róluk, hogy köröznek. A régi Föld energiájában, nem fogsz látni semmit, mind addig, míg végül el nem éred a külső kört, ahol azok elsuhannak. Most viszont, az új energiában és hogy egy kissé felemelkedett a fátyol, tulajdonképpen kezdtek „látni” valamit, abban a kiterjedt űrben, utazva az atom középpontjától a külső kerületéig: Kezded látni a más dimenziókat. Először vibráló „árnyaknak” érzékeled őket. Nos, kedves olvasó és hallgató, ez egy képzelt utazás, úgy-e, így van?
Bárhogy van is, csak egy utalást adtam, mire hasonlíthat az interdimenzionális, amikor majd tudományotok kezdi szóbahozni annak lehetőségét.
Kedves Emberi Lények, ennek az „interdimenzionális látásnak” nagyon valós részei és darabjai történnek, éppen most, éppen ebben a csoportban. Néhányan interdimenzionálisak lettetek. Ó, nem teljesen, de már feszegetitek a problémát a „nem látható” körül. Az egyik legérdekesebb kérdés, amit felteszünk az embereknek, hogy mi történik, majd, ha kezditek észrevenni ezeket a dolgokat, amikor látjátok majd valaminek az árnyékát, ott , ahol azelőtt soha, olyan helyeken, amelyeket évek óta ismertek. Szemetek sarából olyan mozgásokat vesztek észre, ami a múltban megrémisztett volna benneteket, de ami most helyénvaló. Több mint tíz éve mondjuk már, hogy „nem vagytok egyedül.” Ó, ez csodálatosan hangzik, úgy-e? Lehet, hogy valakinek ijesztő? Amikor elkezded látni, mi is a valóság, vajon hogy fogsz reagálni? Ijedtség, vagy ünneplés? Nem kísértetekről beszéltünk itt, hanem Isten szeretetéről. (A Szellemről)
Rólad beszéltünk, a családról és interdimenzionális dolgokról, amelyek kezdenek láthatóvá válni, némelyek tisztán, némelyek még nem. Csak várjatok. És ez nem csak a megvilágosodóknak szól. Lesznek, akik mindezt laboratóriumban fogják megtapasztalni, megint mások magukon fogják észrevenni ezeket a tulajdonságokat.
Van annak értelme szerinted, hogy amikor a Föld olyan magas rezgésszintre kerül, ahol eléri ezt a fajta szállító rendszert, ez csak keveseknek legyen hozzáférhető? Nem! Mindenki számára elérhető lesz, aki csak ki akarja próbálni. A Föld új energiája az egész emberiség számára készül. És még valami. Csak egy utazásra vittelek az egyszerű atom középpontjába és elmondtam, hogy ott sokkal több néznivaló van számodra, mint ami a 4 dimenzióban megjelenik
Mondok egy jóslatot: A tudósok, ahogy folytatják az Univerzum megfigyelését, kezdik ezt magasabb fokon megérteni. Az energia-mérésekben valami hiány mutatkozik, „valami, aminek ott kéne lenni” a mozgást és a kiterjedést alátámasztani. De hát, mi hiányzik? Miért nem látod? A tudósok már feltételezik a sötét anyag lehetőségét. Ez egy olyan anyag lenne, amit nem láthatsz, de aminek léteznie kell, hogy biztosítsa az energia-egyenlet egyensúlyát. Senki nem említett még semmit az interdimenzionálisról, de fog, hamarosan. Szükség lesz rá, hogy a matematika eleganciája világosan rámutasson, hogy esetleg, ami az Univerzumban történik, az kiterjedésében interdimenzionális. Ami az energia-számításaikból hiányzik, az nagyon valós, interdimenzionális anyag.
Ki mondta, hogy a Kozmikus Szövedék lineáris? Ki mondta, hogy a nem látható energia, ugyanazt a szabályt követi, mint a látható? Mielőtt még ennek a tanításnak a végére érnénk, adok nektek néhány kirakós képet. (puzzle)
Itt egy másik jóslat: A tudomány kutatást indít a hiányzó dimenziók után, hogy megmagyarázhassa a hiányzó energiát. Ez, most már csak idő kérdése. És jó úton halad. Itt az ideje tehát, hogy felfedjük az Univerzum alakját és a vonzás/taszítás jelenségét a dimenzió-váltásban. Ezek idézik elő Univerzumotokban, hogy az történjen, ami történik és megmutatják, hogy mi is ez.
Sok minden, amit folyamatosan érzékelnek, utalás erre, de egyelőre félremagyarázzák.
A négydimenziós fizikátok sok mindent ért. Azonban amikor kiléptek a 4D-ből és interdimenzionálissá váltok, mindez a logikai szabály megváltozik. Már mondtuk az elmúlt alkalommal, ha elég kicsivé változol, az alap-fizika törvényei változnak. Ugyanígy változnak, ha elég naggyá változol. Változnak az idő-kerettel is. Várj egy kicsit, mindjárt leegyszerűsítem.
A fény sebessége – a fizika szabályainak selejtezése
Mielőtt belefognánk az Univerzum tényleges alakjának összerakásába, van egy újabb jóslatom: Azonban, hogy elmondhassam, le kell raknom az alapokat. Ez, most egyenes beszéd lesz. Modern tudományos gondolkodásotok egyik feltételezése, hogy a fény sebessége abszolút és minden, ami sebességgel kapcsolatos, vele mérhető össze, mivel ez a leggyorsabb valami, amit látni és mérni tudtok. Ez lett az asztronómia etalonja és a szabvány. Az elgondolás, hogy az idő, változó, – ami igaz is – szintén attól függ, milyen sebességgel utazol. Mindez úgy válik valóságotokká, hogy a fény sebességét, mint mágikus számot használjátok.
Most figyelj, mi fog történni. Eljön az idő és a tudás, amely kimondja, hogy a fény sebessége sem állandó. A valóság tulajdonképpen az, hogy különböző mindenfelé az Univerzumban, a dimenzió tulajdonságaitól függően, ahol azt mérjük. Többféle fénysebesség van és ez attól függ, hol tartózkodsz és mit szemlélsz.
Nos, ez a megállapítás meglehetősen idegen, majdnem mindennel, amit eddig tanultatok és idegen majdnem minden, a dolgok működéséről szóló szabályotokkal. Elképzelése nem megy könnyen, vagy gyorsan. De mennie kell. Ez először is rendet tesz a csillagászat távolság-mérésében, igaz ez az időről szól. Kutassatok csak utána, itt van a sarok mögött. Lesz, aki nyilatkozatokat tesz majd közzé, hogy a fény sebességének változónak kell lennie az új szemléletmód szerint. Ahogy a csillagászaitok szeme egyre jobbá válik (berendezéseik által), meg kell változtatni a látottak indoklását. Kutassatok a világűrben a többdimenziós tér tulajdonságai után és a fény tulajdonságai után, amely attól függően változtatja sebességét, hogy milyen a környező, helyi valóság, különösen az időkeret. Igaz is, ez majd lassan megmagyarázza miért nem volt „ősrobbanás” (big-bang), hanem ez helyett „nagy megnyilvánulás.” Újra csak megkérdezem: Amikor a nem látható dolgok láthatóvá válnak, az azt jelenti, nem is léteztek, mielőtt láttad volna őket? Gondolkozz el ezen!
Tudományotok azt feltételezi, hogy amikor majdnem fénysebességgel utaztok, az időtök változik. Ez ellenkezőleg is működik: Mi történik a fény sebességével, ha helyette az időt változtatod? Mindkét irányban működik, a mágnesség és a gravitáció játszik szerepet az idő változásában.
Mindez az „új szemlélet” és megértés, tulajdonképpen kapcsolatban van a 11:11-el, ami 1987-ben történt. Akkor beleegyeztetek, hogy megváltozzon az időkeretetek, ha észrevettétek. Ennyi évvel később, elárulhatjuk, hogy a valóságotok vonatja fel is gyorsult. 1989-ben mondtuk, hogy a Föld mágneses rácsa meg fog változni, megváltozott. 1989-ben mondtuk, hogy – mint a Föld lehetősége – a jövő nagy időjárás változásokat fog hozni. Észrevettetek néhányat? A bolygó rezgésszáma összehasonlíthatatlanul nagyobb az 1987-ben mértnél, talán nem? És, ami az értelmeteket illeti? Van itt esetleg valaki, akár az olvasók között is, aki beismeri: „Igen, én éreztem az idő gyorsulását az utóbbi két-három évben.”
Az Emberi Lény érezte, a Földben fizikailag megmutatkozott és itt vagytok egy olyan időkeretben, ami különbözik attól, amiben felnőttetek. Nem vettétek észre, hogy a fény sebessége változott, ugye? Hát, változott! Nos, ezek történnek a magasabb rezgésszámú bolygón (és mindenütt körülötte). A tudomány lehetőségei közé tartozik, hogy kezdje újraértelmezni a relativitást ami sokkal messzebbre hatol mindattól, amit valaha is feltételeztél. Azonban, ha minden viszonylagos, mindennel, akkor hol az állandó? Kell, hogy legyen ilyen, hogy a bölcs tudós nyugalma megmaradjon, hisz tudja, a káosz nem lehet az alapja egy ilyen grandiózus tervnek. Van állandó, a neve pedig „Isten szeretete”.
Az Univerzum alakja
Szeretnénk nektek megmagyarázni az Univerzum alakját. Ez meglehetősen nehéz lesz és újra csak elmondjuk: Az ilyen természetű tudományos vitákban, nem adhatok nektek interdimenzionális felvilágosítást egyszámjegyű valóságotokban. Túlságosan is leegyszerűsített hasonlatok és analógiák nélkül nincs mód rá, hogy elmagyarázzam. Annak a ténynek ellenére, hogy ti egy egyszámjegyű dimenzióban működtök, néhányan mégis meg fogják érteni, egy olyan hasonlattal, ami csak bizonyos kiterjedésben igaz. Valaki feltette a kérdést: „Kryon, milyen az Univerzum alakja?” A te dimenziótokban az Univerzum alakja toroid. Nos, azok kedvéért, akik nem tudják milyen a toroid, az egy olyan forma, mint egy tömlő, vagy mint egy fánk. Minden 4D-s toroid alakzatban egyedi matematikai összefüggések működnek A teljesítőképesség és a távolság az, amivel ezek az összefüggések foglalkoznak. Fogjatok neki, hogy megtaláljátok (az összefüggéseket és a toroid formákat) saját DNS-etekben. Ez csak annyit jelent, hogy a természetben a makró, hasonlít a mikró-hoz, ahogy látjátok.
Ez nem véletlen. Arra biztatunk, tanulmányozd, hogy lehet ez.
Így, most közöltem éppen az Univerzum formáját, de ez egy cseppet sem segített rajtad. Sőt, most még tovább fogom bonyolítani. Az Univerzum, amilyennek ismered, bele van ágyazva a toroid cső belső és külső oldalába. Nézed és olyan formának látod az Univerzumot, ami az elképzelt valóságodnak felel meg. Nem látod a görbületeket, mivel a fény – feltételezed – csak egyenes irányban terjed. Pedig nem soha nem is terjedt. Egy interdimenzionális világképben láthatsz valamit, úgy, hogy a fény egy rángatózó, cikk-cakkos utat tesz meg az illető tárgyig. A te 4D-s világodban megesküdnél rá, hogy az egy egyenes sugár, mivel ezt várod el. Az igazság a realitás körén belül fekszik, de kívül a te elvárásaidon és tapasztalásodon, ezért ezt nagyon nehéz számodra leírni.
Nos, egy zárt négydimenziós alakzatban, mint a toroid, nem vezet út a belsejéből a külsejére. (Ugye, egy kör alakú cső, aminek a két vége össze van dugva.) Mégis azt mondom, hogy az Univerzumotok létezik mindkét oldalon, kívül és belül is egyszerre. Próbáld ki egy toroid modellen, hogy működhet ez hogy egy valami, ugyanabban az időben legyen a felszínén kívül és belül. Akárhogy is, semmit nem tehetsz a 4D-ban, hogy létrehozd ezt a kapcsolatot, még akkor sem, ha elvágod a toroidot, kiegyenesíted és kísérletezel vele, hogy ügyesen újra összeilleszd. Mindegy, hogy mit csinálsz, a belső felület mindig önmagába tér vissza és a külső tulajdonságok úgyszintén mindegy, hányszor próbálod sodorni és csavarni a végeket, mielőtt újra összeilleszted. Ez az, amiért nagyon furcsa az interdimenzionális. Elmondjuk, hogy működik, de nem érthetitek meg.
Néhányan ismeritek a Mőbiusz szalag tulajdonságait. Erről már beszéltünk korábban. A Mőbiusz szalag egy olyan csík, aminek a végei egy csavarással vannak egy körbe összeillesztve. Ez egy érdekes helyzetet teremt. Ha a szalagot egy útnak tekinted, utazhatsz rajta és gyalogolhatsz és gyalogolhatsz, miközben végig sétálsz mindkét – külső és belső – oldalán, anélkül, hogy a végére érnél. Ez egy ügyes alakzat. A Mőbiusz szalag egy jól ismert jelenség a matematikában és a fizikában.
Nos, amit most készülök elmondani, annak nincs egyáltalán semmi értelme. Semminek nem lesz értelme innen a 4D-ből. Soha nem hallottatok a Mőbiusz-toroidról, igaz-e? Nos, pontosan az interdimenzionális toroid tulajdonságai jellemzik az Univerzumotokat. A többdimenziós fizika különbözik a te 4D-s fizikátoktól. Ott lehetségesek az utak és a kapuk, a te lineáris gondolkodásotokon kívül és úgy tűnik lehetséges a tárgyaknak (és a fénynek) egy időben két helyen is lenni. Nem így van, de ha eltünteted a lineáris időt, neked úgy fog tűnni.
Hadd mondjak egy példát. Hozzá vagy szokva a linearitáshoz és a mindig ugyanazon a módon viselkedő elemekhez körülötted. Amikor itt ülsz, ezen a széken, tisztában vagy az alakjával. Tudod, hogy megtart téged. Azt is tudod, hogy kell egymásra rakni, ha el kell pakolni. Ezek az általad használt dolgoknak a tulajdonságai. De mi van, ha azt mondom, vegyünk egy olyan helyzetet, ahol felteheted a széket a szék-halom tetejére és az lesz az alsó szék. Ennek semmi értelme. Az anyag nem hatolhat át az anyagon. Nem lehetnek dolgok, úgy kapcsolatban egymással, hogy „áthatolnak egymáson.” A 4D-ben semmiképpen. Hadd árulom el miért van a szék a tetején a ti valóságotokban ? Azért, mert utolsónak tetted oda. Kevesebb köze van ennek ahhoz a tényhez, hogy szilárd, mint az időkeretetek linearitásához, aminek a része. Az interdimenzionális dolgok helye az Univerzumban gyakran az időkeret működésétől függ. A tárgyakra a „most”-ban mindig úgy gondolj, mint amelyek együtt vannak, még ha egyébként úgy gondolod is, hogy galaktikus távolságra vannak egymástól.
A ti valóságotok két tulajdonságot tartalmaz, ami szigorúan interdimenzionális. Mindkettő megszegi a 4D-s fizika szabályait, egyedül azért, mert még nem tudjátok, mik a jelen szabályok. A két dolog a gravitáció és a mágnesség. Igaz-e, hogy a gravitáció áthatol mindenen? Úgy tűnik, nem számít, miből van, vagy milyen elemet tartalmaz, a gravitáció mindig győz (hat a testre), nem vettétek észre? A gravitáció egy interdimenzionális erő, amelyik az idővel és magával az Univerzum alakjával függ össze. Tulajdonképpen szoros kapcsolatban van a toroiddal. Mindenen keresztül-hatol, habár a ti dimenziótokban láthatatlan.
A mágnesség bizonyos fokig, hasonló dolgokat tesz. A ti valóságotokban a mágnesség az alapja minden műsorszórásnak. Modulált mágneses frekvenciát sugároztok és ez áthatol az épületeken, a falakon és a legtöbb tárgyon és pont a te otthonodba érkezik. Ha rendelkezel egy vevővel, érzékelheted, mit tartalmaz a valóságodban. Ez a mágnesség egy interdimenzionális dolog, éppúgy, mint a gravitáció.
Tudományotok még mindig nem érti egyiket sem, csak alkalmazzák azokat az elveket, amikről a hasonlatban beszéltem. Az Univerzum formája a toroid külső és belső falát követi és ezek olyan módon vannak összekapcsolva, amit nem tudsz elképzelni négydimenziós elméddel. Úgy képzeld el az Univerzumot, mint amelynek ugyanazok a mágneses és gravitációs tulajdonságai és ami úgy tűnik képes áthatolni majdnem mindenen. Ezt észben tartva, a részei és darabjai hasonlíthatnak a székhez, amelyik valami módon alsó lett a rakásban, annak ellenére, hogy utolsónak tetted oda. Keresztül ment a többin, mivel az interdimenzionális fizika szabály-rendszere jelen van és azt követeli, hogy más módon találja meg az igazi, egyetemes helyét, mint ahogy te azt elképzeled a 4D-s linearitásodban.
Egyetemes távolságok
Itt van valami, amit elképzelhetsz és ami segíthet, hogy megértsd, mit nevezek félrevezetőnek, egyik dimenziót a másikból szemlélve. Meg fogom neked mutatni, hogy az Univerzum nem is olyan nagy, valójában. Képzeld el a toroidot, amit az előző hasonlatunkban kreáltunk. Nos, a fém csövet cseréld le egy puha vászonra. A toroid így alakítható. Vegyél egy ollót és vágd át ahol akarod. Egyenesítsd ki, most olyan, mint egy cső, mint egy cső-harisnya. Készítsd elég nagyra, hogy beledughasd a kezed.
Dugd keresztül rajta a kezed, fogd meg a másik végét és húzd át rajta. Képzeld el, hogy ezt megteszed többször is mindkét végéről, cső helyett tömlő lett, azzal, hogy többször is áthúztad a végeit a harisnyán, behorpasztottad az eredeti méretének és alakjának, töredékére. Mikor ezzel kész vagy, ügyesen illeszd össze a két végét újra. Nem olyan nehéz, megteheted, úgy, hogy az egyik végét egy kicsit kitágítod, a másikat pedig beledugod. Az a kérdés, ez még mindig toroid? A válasz, pedig: igen! Az alakja az és csak a három dimenzióban lett módosítva. Azonkívül, még mindig tartalmazza a toroid matematikájának „varázsát”, csakhogy összehorpadt.
És most, gyere velem egy pillanatra ennek a behorpadt toroidnak a közepébe. Molekula méretű vagy, a harisnya belsejében. Hasonlattal élve, most egy különleges, réteges, behorpadt Univerzumban vagy, messze túl mindenen, amit eddig hittél. Ha most kezdesz el sétálni a toroid felszínén, (akár kívül, akár belül,) még mindig van mit sétálni és sétálni és sétálni, hogy az utazás egy teljes körút legyen, annak ellenére, hogy a harisnya behorpadt. Miért teszed ezt, amikor a szomszédos réteg centiméterekre van tőled? Mi a válasz? Nem tudsz keresztül menni a rétegeken. Keresztül sem tudsz látni a rétegeken, hogy tudnád, hol vagy. Tehát, leragadtál a sétánál és sétálsz és sétálsz és sétálsz, hogy bárhová is eljuss.
A következőt szeretnénk tudomásotokra hozni. Tudományotok és a logikus észlelés azt állítja, hogy szó szerint százmillió fényévekre vagytok az objektumoktól. Mi van akkor, ha ez illúzió és a többdimenziós Univerzum olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a cső-harisnya modell? Lehetséges az, hogy ami lineárisan 100.000.000 fényév utazásnak tűnik, lehet, hogy csak a szomszéd ajtó? A válasz pozitív és erőteljes „igen”. Ezt az igent azonban nehéz felfogni. Az üresség reális, akárcsak a molekula érzékelése, amelyik azt hiszi, hogy a „harisnya” teljes belvilágát át kellett neki gyalogolni, ahhoz, hogy oda juthasson, ahová akar. Tehát, az Univerzum alakja olyan módon görbült, hogy létezik egy előrelátható, matematikai út, a „falon” való áthatolásra, (ez van a gravitációval is) és ez tesz alkalmassá az ugrásra, a „harisnya” más részeibe, akár a külső, akár a belső felületen.
Ez az Univerzum alakja. Nos, akárhogy is van, hadd adjak még néhány információt a „falon való áthatolásra” a behorpadt toroid rétegei között.(tudtok követni?)
Az Univerzum, az energiának egy vonzó/taszító elrendezése. Az energia állandóan teremti és soha nem pusztítja el önmagát, inkább azt mondhatnánk, mozgásban van a dimenziók között, egy olyan elrendezésben, ahol az idő, a mágnesség és a gravitáció megköveteli, hogy újrahangolja önmagát Az Univerzumnak megvan az a képessége, hogy eltüntesse az anyagot, majd újra „betöltse” azt. Úgy tűnhet, egész galaxisok tűnnek el, majd jönnek vissza, (ha egy bizonyos dimenzióra korlátozott szemléletmóddal nézed.)
A dimenzióváltás ezért az Univerzumotok motorja és mindannak, amit pillanatnyilag látsz a négy dimenzióban. Ez a felelős azért is, amiről azt hiszed az Univerzum kezdete, habár semmi olyan nem volt, amit robbanásnak lehetne nevezni. Amit ti fekete lyukaknak hívtok, azok jelen vannak minden galaxis középpontjában és ezek a dimenzióváltás motorjának részei. Ezek kapuk, amelyek áthatolnak a cső-harisnya falán. Azt is tudnotok kell, hogy minden galaxis középpontjában legalább két fekete lyuk van. Ezek mindig párban járnak, az egyik vonz, a másik taszít. Igaz, nektek csak az egyik nyilvánvaló. A másik a fal túloldalához tartozik és el van rejtve. Azonban hamarosan látható lesz.
A dimenzóváltás, motorja a Kozmikus Szövedéknek is. Interdimenzionálissá váltok, Emberi Lények, mert bolygótokon megváltoztatjátok saját valóságotokat. Egyedüli teremtmények vagytok az Univerzumban, akik dualitásban éltek, de egyedüliek vagytok, akik képesek megváltoztatni a bolygó méretét. Sokan megtehetik ezt munkagépek segítségével, vagy utazva, de csak te tudod megváltoztatni a teljes valóságod forgatókönyvét.
Itt van még egy utalás, az Univerzum működésére. Majd egy évtizede, beszéltünk már a gammasugárzásról. Tanácsoltuk, hogy „figyeljétek a nagyfokú gamma-sugárzást”. Hogy amikor fölfedezitek, tudni fogjátok, hogy teremtésről van szó – valami különleges történik. Most ezt a dimenzióváltással azonosítjuk. Ez mindig erőteljes, különlegesen szélsőséges erősségű gamma sugarakkal jár együtt. A dimenzióváltásnak ez egy sajátossága, számotokra pedig azt jelenti, hogy valami történik. Úgy látjátok, hogy ez a galaxis szélén történik és tudjátok, hogy ott valami változik. Az egy „mini big-bang”, ha saját kifejezéssel szeretnél élni. Az állandóan változó Univerzum része, amely a vonzás/taszítás módszerével van mozgásban.
Úgy tűnhet, hogy ez milliárd fényévnyi távolságban van tőletek ez nem így van. Tulajdonképpen a hátsó udvarotokban történik, ennek ellenére soha nem kell attól félnetek, kedves Emberi Lények, hogy az idő összeomlik körülöttetek, vagy egy új Univerzum jelenik meg a naprendszeretekben. Annak a fizikája saját időkeretén belül tartja azt, elválasztva tőletek. Ez azt is jelenti, hogy az Univerzum központja bárhol lehet.
Van egy különleges, szentséges hely az Univerzumotokban, miközben úgy tűnik, nagyon közönséges helyen van. Ezt a helyet Földnek nevezik, amelyen angyalok élnek, Emberi Lénynek öltözve. Még az Univerzum puzzle-jét rakosgatják össze, hogy létrehozzák az elmozdulást. „A szabad választás egyedüli bolygójának” hívják és ez az egyetlen, amelyik meg tudja változtatni saját valóságát. Az egyedüli bolygó, melynek lakói ellenőrizni és változtatni tudják valóságuk időkeretét és éppen a dimenzióváltást teremtik. És ez a tény, kedves Emberi Lények, ez a különbség a tegnapi és a mai nap között.
Az elmúlt hétvége, a Harmonikus Összhang nagy jelentőséggel bírt, nemkülönben, mint a Harmonikus Összetartás. Az Emberi Lények elhatározták, hogy megváltoztatják az utat, amelyen jártak. Ez egészen sejt szintig érezhető lesz. A DNS „jóváhagyott” szerkezete fog tulajdonképpen változni, abból kifolyólag, amit tettetek.
Hogy mondhatom el mindezt nektek? Hogy mutathatom meg nektek ezeket a dolgokat?
Elértétek az interdimenzionális látás kezdetét, ami segítségetekre lesz a társteremtésben. Mindannyian rendelkeztek a képességgel, hogy társteremtéssel létrehozzátok saját valóságotokat, ami majd megfelel a bolygó energiájának és a körülötted lévőknek. Ez a valóság, talán azt jelenti, hogy békét hozni a saját életedbe, miközben azon dolgozol, hogy összerakd a legtöbb kihívást jelentő képet.
A nulla
Eljön majd az a nap, amikor a tudományotok becsülni fogja a nullát az eljövendő interdimenzionális matematikátokban. Pillanatnyilag úgy tekintetek a nullára, mint a semmire. Azt mondják egyesek: Nos, tudjuk, hogy a nulla nem semmit jelent, valójában. Úgy gondoljuk, hogy az interdimenzionális nulla a végtelen lesz. Hát, ez a nulla.
Nem, egyáltalán nem ez!
Már tíz éve szóltunk nektek a 12-es alapú matematikáról, ennek eleganciája bámulatba ejt majd benneteket, különösen a számítások egyszerűsége. Ez az egyedüli matematika, amelyik „kezet ráz” a természettel. Nem tudjátok elképzelni a 12-es alapú matematikát, anélkül, hogy a nullát ne egy sajátságos értékű egész számként kezelnétek. Nem tölt be helyet, nem lehet „semmi”, de nem jelenti a végtelent sem. Megismételjük: A nulla a varázslatos, interdimenzionális matematika. Ez a 12-es alapú mágia. A nulla a lehetősége mindennek, ami valaha is volt, van, vagy lenni tud. Ez az univerzális matematika „most”-ja. Potenciált képvisel, illetve a lehetőség energiáját. Ebből kifolyólag a nulla az egyenlettől függő, változó. Ehhez nem vagytok hozzászokva. Ahhoz vagytok hozzászokva, hogy a matematikai egyenlet legyen tapasztalati és azt szeretnétek, ha ez így is maradna. Ez persze nem megy ilyen módon, amikor majd számolni kezdetek, lineáris valóságotokon kívül. Ebben a sémában tárul fel majd a matematika eleganciája. A nulla eltünteti, ami nem szükséges és feltárja a megoldást. Az összerakós kép valóságának előmozdítójává válik és gyakran törzsszám is. Nem feltételezzük, hogy ezt teljesen megérted. Tulajdonképpen nem feltételezzük, hogy bárki is megért bármit. Egyelőre, még.
A Harmonikus Összhang
Végül, elmondom nektek, hogy mi is történt valójában a múlt héten. Van egy hely a bolygón, amit úgy hívunk „a Teremtés Barlangja”, amiről a legutóbbi alkalommal beszéltünk, amikor együtt voltunk. Mi így nevezzük, régtől fogva. Ti Akasha Krónikának hívjátok. Ez egy becses hely, ahol a származásotok van elraktározva. Egy pillanatra ide szeretnélek elvinni benneteket. A falak ragyognak. Kristályok vannak mindenhol. Hideg van, még ha földtanilag nem is kéne, hogy az legyen. A bolygón lévő minden férfi, nő és gyermek számára van itt egy kristály. Ezek a kristályok közül néhány nagyon öreg, bár egyáltalán nem úgy néz ki. Amikor itt keresztül haladsz, számos megnyilvánulásod (életed) egyszerűen felülírja a kristályokat. Mondhatnád, hogy ez egy olyan rendszer, amelyik még azon is túlmegy, amiről beszéltünk.
Néhányan jeleztétek, hogy érzitek, ez az utolsó életidőtök. Sokak számára nem. Amit nem tudtok, hogy sokaknak „ez a dolga,” az Univerzumban. Mondhatnánk úgy is, hogy univerzális, profi Emberek vagytok! Miért? Mert szerelmesek vagytok a Földbe! Szerelmesek vagytok a családba! Mikor ennek a játéknak vége és az „életed” véget ér, csak az energiákat változtatod. Egy részed egy másik ember vezetőjévé válik, egy részed elmegy a fátyol másik oldalára, visszatér és reinkarnálódik. A csapat, ami te vagy, állandóan dolgozik. Újra és újra megteszitek, mert nem akarjátok elszalasztani a végét! Túl régóta dolgoztok, Lemúriaiak, ahhoz, hogy kimaradjatok ebből. Részei vagytok ennek, már nagyon, nagyon régóta, ismeritek és részesültetek Isten szeretetéből. Láttátok működni. Kemény dolgokban voltatok önkéntesek és újra itt vagytok, az utolsó hullámok egyikében, amiről soha, de soha senki nem gondolta volna, hogy be fog következni.
Ma interdimenzionális tájékoztatást kaptatok a tudományról. Mondhatjátok esetleg, „Kryon, ez nem az én dolgom. Szívesebben hallgatnék tiszta spirituális tájékoztatást.” Jobb, ha hozzászoktok ehhez, ezt a spirituális információt soha, de soha nem lehetett eddig átadni az alacsonyabb rezgésszámú Földnek. Ez az oka annak, hogy egy spirituális fórumon lett átadva. Azon vagytok, hogy szóbahozzátok a sok változást, az Univerzum szélesebb értelmezését is beleértve. Így van az, hogy esetleg olyan helyekre is eljuttok, amiről soha nem is gondoltátok, hogy eljuthattok. Valóságotok szélesebb értelmezéséhez szükségetek lesz rá, hogy esetleg olyan dolgokat tegyetek biológiátokkal, amiről soha nem is gondoltátok, hogy meg tudjátok tenni.
A Föld a helyreállítás folyamatát éli – lehet, hogy ez ellentétben van azokkal az érzésekkel, amit a hírekben láttok, de hatalmas a béke reménye ezen a bolygón. Remény van rá, ahogy ezt tapasztalhattátok az elmúlt években, hogy vége legyen a gyűlöletnek és elérkezett a megértés és bölcsesség ideje, ami itt még soha nem volt, ezelőtt. Ülnek itt olyanok, akik energiát és fényt adnak a Földnek és ezért mossuk lábaitokat.
Lásd: Kryon Mester tanításai
