Üdvözöllek benneteket kedveseim, Kryon vagyok a Mágneses Szolgálattól!
Ez az a kérdés, amit öreg lelkek tesznek fel. Minél többet vagytok ezen a bolygón, minél több életetek volt a bolygón, annál többször teszitek fel ezt a kérdést. „Nekem megvolt. Kedves Kryon, kedves Szellem! Bármi is legyen a rendszer, ha van választásom, akkor én megtettem a dolgomat. Ennyi volt, elfáradtam. Tényleg vissza kell jönnöm?” Erre a lehető legteljesebb választ fogom adni, és talán olyan módon, amire nem is számítottatok. Ez része annak a tanításnak, amit a társam egy ideje már átad. Nem igazán vagyok biztos abban, hogy konkrétan átadtam-e már nektek ezt a választ egy külön közvetítésen, de most megkapjátok.
A válasz pedig arra, hogy vissza kell-e jönnötök: nem, természetesen nem. Teljes körű és komplett választással rendelkeztek kedveseim. Ez az a szövetség, ez az az összetartás, amitek van a Teremtővel. Amikor a fátyol túloldalára kerültök, akkor ott nincs semmilyen ellenőrző tábla vagy rendszer, aminek meg kell felelnetek. Nincs semmi, csak a szeretet jóindulatú rendszere, amit nagyon jól értetek, és amit segítettetek létrehozni valójában. Ti nem a Teremtő pillanatnyi vállalati struktúrájában vagytok benne egy hierarchikus táblázattal arról, hogy ki kicsoda, ki fontos és ki nem, ki jön és ki megy – mindez ember alkotta dolog. Amikor a másik oldalra értek, amikor a szeretetnek ebben a levesében vagytok, akkor felismeritek a rendszert, amit oly sokakkal együtt segítettetek létrehozni.
Adok egy másik választ. „Tényleg vissza kell jönnöm? Csakugyan kell?” A válasz: nem, de vissza akartok majd jönni. „Nem Kryon, nem akarok!” Az emberi agy működése szerint nem fogtok visszajönni. „És az indoklás? Indokoljátok meg, hogy miért nem akartok visszajönni!” Azt fogjátok mondani: „Ez nehéz dolog. Már átestem rajta, túl vagyok rajta. Ez a váltás időszaka. Láttam már ilyet. Elég háborút éltem át az életemben. Nem kell visszajönnöm, hogy újra végignézzem ezt az egészet.” Elmondom nektek, hogy miért is akartok majd mégis visszajönni. Mindenekelőtt, a reinkarnáció rendszere megváltozott. Ezt elég gyakran átadtam nektek. Amikor visszatértek erre a bolygóra, akkor nem ugyanabban a paradigmában lesztek benne, mint amikor utoljára megérkeztetek – az időszakba, amiben éppen most vagytok.
Képzeljétek el velem együtt csak egy pillanatra, hogy visszajöttök! Újra fiatalok vagytok – ez vonzó dolog. Viszont nem kell ugyanazokat a hibákat elkövetnetek, mert ebben az új rendszerben – a 24. kromoszómapárral a DNS-etekben – a Mesterlét azonnal elkezd felszabadulni. Jobban tudjátok, mint hogy belelépjetek az élet kátyúiba, ahogyan ezúttal tettétek. Képzeljétek el, hogy visszajöttök és nem kell átmennetek ugyanazon, amin korábban, vagy mint jelen alkalommal – soha többet! Képzeljétek el, hogy felébredtetek és elég tudatosak vagytok ahhoz, hogy kikerüljétek azokat a dolgokat, amikbe ezúttal belesétáltatok! Képzeljétek el, hogy olyan tudásotok és intuíciótok van, ami megmondja nektek, hogy az emberek jók-e a számotokra vagy sem, hogy igazat mondanak-e vagy sem, hogy a helyzetek, amik vonzanak titeket, azok tényleg nektek valóak-e vagy sem! Képzeljétek el, hogy ilyen józan ítélőképességű fiatalok vagytok! Igen, még mielőtt eléritek a 13 vagy 14 éves kort, amikor a legtöbb vallás szerint felnőttnek számítotok. Képzeljétek el, hogy jöttök akár már 6 vagy 7 évesen és rendelkeztek egy kis bölcsességgel! Így még a játszótársaitokat is meg fogjátok tudni különböztetni – és igent vagy nemet mondani. „Én vele akarok lenni, azzal nem annyira.” Nem kell megtapasztalni a nehéz időket leckeként. A leckéiteket már megtanultátok. Most érkeztek meg készen arra, hogy megvalósítsátok azon életet, ami a megtanult leckékkel együtt érkezik.
Ez milyen érzés? Azt mondhatnátok: „Ha ez a helyzet Kryon, akkor lehet meggondolnám, hogy visszajövök-e. Elvégre most úgy jönnék vissza, hogy én irányítanám az életemet. Újra fiatal lennék. Képes lennék olyan dolgokra, amikre soha nem voltam képes, mivel beleléptem a kátyúkba, és azt sem vettem észre, hogy egyáltalán ott vannak.” Hadd mondjak el nektek még valamit! Amikor visszajöttök, akkor jobb választási lehetőségeitek lesznek, még a szüleitek tekintetében is. Néhányatoknak nem tetszenek azok, akikkel együtt jöttetek, de ti választottátok őket. A leckék miatt választottátok őket, és nem feltétlenül a számotokra, hanem a számukra. Képzeljetek el egy olyan helyzetet, ahol a szüleitek öreg lelkek lesznek! Ez mind egy olyan új forgatókönyv része, amiről azt mondtam nektek, hogy szükséges lesz ahhoz, hogy ez a bolygó sokkal gyorsabban kezdje el megemelni a tudatosságát, mint valaha. Tehát a rendszer változik, ti is változtok és a választások is változnak. Az eredmény: még több fény.
Mit szólnátok, ha visszatérnétek egy olyan bolygóra, amely nem fog újra háborúba keveredni? Mit szólnátok ahhoz, ha visszatérnétek egy olyan bolygóra, ahol hirtelen vezetőitek vannak, bárhol is éljetek – és figyeljetek csak – ahol a kormányzati választásotok sokkal jobbak? Elkezdtek rájönni erre. „Nézzétek! Vannak együttérző emberek, akik indulnak a hivatalokért. Ez tetszik!” – mondhatnátok. Ez mind része ennek az új forgatókönyvnek. Látjátok, hogy ők is részt vesznek benne. Képzeljétek el, hogy visszajöttök, és látjátok, ahogy a rendszereket, amelyek számotokra mindig is diszfunkcionálisak voltak, elkezdik öreg lelkek irányítani! Képzeljétek el, hogy visszajöttök, és azt látjátok, hogy a kormányotok valami furcsa és különös okból kifolyólag létrehozott egy együttérzéssel foglalkozó minisztériumot, ahol olyan dolgokkal foglalkoznak, mint a szegénység és hajléktalanság, vagy a határkérdések, vagy bármi más, ami jelenleg annyira működésképtelen! Ők ott vannak, ti pedig látjátok ezt, és azt mondjátok: „Istenem, ez nagyon más.”
Tudjátok, hogy ez minek a része? Ez a fény új forgatókönyvének a része a bolygón. Hogyan írjuk ezt le nektek, amit még nem tettük korábban? A 12-es köre, amiben mindannyian részt vesztek ebben az adott programban, elvisz benneteket a lélekenergiátokhoz. A 12-es körét azért mondtam a társamnak, hogy fejlessze ki, hogy jobban megismerjétek azt, akik vagytok. Ez az egésznek az oka, nem pedig az, hogy élvezzétek az angyalokat, akikkel találkoztok. Az, hogy érezzétek, meg van engedve a számotokra, és hogy megértsétek, kik is vagytok ezen a bolygón. Azt, hogy sokkal nagyobb ujjlenyomatot, lenyomatot, lábnyomot – ha úgy tetszik – hordoztok, mint azt valaha is gondoltátok volna. Képzeljétek el, hogy visszajöttök, és nem kell foglalkoznotok azon programozással, amit oly sok intézménytől kaptok, amik megmondják nektek, hogy kik vagytok Isten keretein belül!
Közületek hányaknak mondták azt, hogy: „Piszkosnak születtetek, és nincs esélyetek. Még csak beszélnetek sem szabadna Istennel, mert nem vagytok méltóak rá.”? A társam felemeli a kezét. Ez tartotta távol attól, hogy ránézzen az Új Korszakra, vagy egy nagyobb igazság lehetőségére – mondhatnátok –, illetve bármilyen ezotériára vagy metafizikára. Ez tartotta távol ettől 45 évig, mert a programozás azt mondta neki, hogy ne nézzen rá. Néhány program azt mondta neki, hogy: „Bármi, amit nem a Szentírásokban tanítottak, az az ördögtől való, ne nézz oda, mert becsapnak.” Ő nem nézett oda, amíg fel nem fedezte a Szellem szeretetét, mert megengedte, kérte és rácsodálkozott. Igen, mi vettük rá, hogy odanézzen, de amikor megtette, akkor meglátta, hogy a fátyol túloldalán egy nagyobb, jóindulatúbb, szeretetteljesebb igazság van, mint amit valaha is elmondtak neki. Tiszta, nem ítélkező szeretet. Nem egy olyan szeretet, ami megkínozza azokat, akik valami rosszat tesznek. Tiszta szeretet mindenki iránt. A gondolat, hogy az Ő képmására teremtett, valóban értelmet nyert. A Teremtő képmására teremtett – más szóval a belső Isten képmására. Képzeljétek el, hogy ezzel a tudással jöttök vissza! Tudatalatti programozás nélkül, azon képességgel és a tudással, hogy bármit megtehettek, hogy meg van engedve a számotokra. Olyan szülőkkel, akik egyetértenek és azt mondják: „Igen, valóban. Támogatunk téged, képes vagy bármire. Segítsünk megtenni ezeket a dolgokat!”
Ez egy tündérmese? Nem, ez a fény új rendszere. Ez az emberiség jövője. Ez sokkal lassabban megy, mint ahogyan azt szeretnétek. Képzeljétek el, hogy generációkba telik majd, hogy több együttérzéssel népesítsük be ezt a bolygót! Generációkba telik majd, hogy azok, akik a sötétségbe akarnak menni, rájöjjenek arra, hogy ez már nem előnyös a számukra. Generációkba telik majd, hogy felismerjék, hogy az irányítás és a gazdagság régi módszerei már nem működnek – egyszerűen nem működnek. Azt, hogy az új módszerek igenis működnek, mégpedig nagyszerűen működnek – a törődés, az együttérzés módszerei, a körülöttetek lévők segítése és a dolgok működésre bírása –, ha vezető vagy azok számára, akik rád bízzák a vezetést. Ez hát az új Föld. Generációkba fog telni, de a dolgok rendszerében ez egyáltalán nem idő – a Szellem számára semmiség. Számotokra, amikor a fátyol túloldalán vagytok, akkor ez semmiség. Úgy tekintetek az életekre, mint ahogy a nappalra és az éjszakára néztek. Úgy tekintetek az összes életre, amelyben részt vettetek és mindarra, amit tanultatok, mint az álmokra, amiket megálmodtatok. Amiket megtanultatok, az olyasmi, ami nagyon-nagyon gyorsan történt.
Mindannyian megértitek ezt, mert az idősek, akikkel most beszélek, visszatekintenek és azt mondják: „Egy nap felébredtem és ennyi idős voltam.” Az agyban nincs időmérő, ami megmondja, hogy mennyi ideig is éltetek. Azt mondja nektek, hogy legyen is ennyi vagy annyi a korotok, egyszerűen csak ti vagytok. Kedveseim, mi így látjuk a történelmet és így látjuk a jövőt. Fény van előttünk. Vissza kell jönnötök? Nem, de vissza fogtok.
És ez így van.