Üdvözöllek benneteket kedveseim, Kryon vagyok a Mágneses Szolgálattól!
Szerintetek lehetséges, hogy egy zebra megváltoztassa a csíkjait? Szerintetek lehetséges, hogy egy emberi lény valaki mássá váljon? Ezek hát a kérdések. Nos, sok vita van arról, amit az imént elmondtam. A zebrás rész egy hasonlat arra, amiről valójában beszélni fogunk. Ha megkérdezem tőletek, hogy kik vagytok, ha megkérlek benneteket arra, hogy ténylegesen írjátok le minden aspektusát annak, hogy kik voltatok – majd azt mondom nektek miután mindet leírtátok –, hogy meg tudjátok-e változtatni? – akkor a legtöbben azt mondanátok, hogy nem. Azok vagytok, akik és amiben hisztek. Nem csak az, amit hisztek, hanem az is, ahogyan viselkedtek. A kultúra, amibe bele születtetek, amit a szüleitek tanítottak nektek, amit az iskolák tanítottak nektek. Minden, amit az előbb említettem, igazából ti vagytok.
Nos, azért hozom ezt fel, ami a bolygón történik. Átadtunk néhány megdöbbentő jóslatot, de nem az eljövendő találmányokról vagy a világvégéről. A jóslatok elképesztőek, mert egy változó emberiségről szólnak. Egy olyan emberiségről, amely annyira megváltozik, hogy ha elvihetnélek benneteket a jövőbe, akkor azt mondanátok: „Óh, a zebra megváltoztatta a csíkjait.” Egy ennyire mélyen megváltozott tudatosság fog megjelenni. Hogy ez milyen gyorsan történik majd meg, az rajtatok múlik, de kedveseim, ezt már korábban is elmondtuk. Ismeritek a Váltás és a változás valóságát. Tudjátok, hogy néha generációk szükségesek a hozzáállás valódi megváltozásához. Ez az egyik legnagyobb – én azt mondanám, hogy – megállító tényező – ha így akarjátok mondani –, ami megállítja a tudatosság evolúcióját. Mi az a fal, amit át kellene másznotok? Mi az, ahogyan a történelemre tekintetek? Ezt már korábban is mondtuk, hogy ha azt a történelmet tanítjátok, amit a szüleitek és a nagyszüleitek tanítottak arról, hogy „ki mit tett kivel”, „kit kell szeretni és kit nem”, azon előítéleteket, amiket mindannyian hordoztok, akkor ez az a történelem, amit megtanítottak. Mi lenne, ha meg tudnátok törni ezt a bizonyos – azt mondanám, nem egy kötöttséget, ami ott van, hanem egy – paradigmát? Ez a paradigma, amit én megkötésnek nevezek, szinte olyan, mintha olyan kötelek lennének körülöttetek, amelyek korlátozzák azt, hogy mit mondtok és hogy kik vagytok, mivel ez az, amit megtanították nektek. Mi lenne, ha ezek a kötelek lekerülnének, egyáltalán nem lenne megkötés és megváltoztatnátok azt, amit a gyerekeiteknek tanítotok? Ez megváltoztatná azt, ami ezután következik?
A válasz igen, de meg tudnátok-e ezt tenni azzal, akik vagytok? Mert az, akik vagytok, az a történelem előítéletei alapján épült fel. Beszéltünk arról, hogy a történelem ismétli önmagát, és elmondtuk nektek, hogy többé már nem fogja. Tehát, amit kérdezünk, az a következő. Meg tudtok-e változni, ti emberi lények? Meg tud-e változni a tudatosság az embercsoportokban? Tehát, hogy ne legyen több akadály, amit át kell lépni ahhoz, hogy a gyermekeiteknek valami teljesen mást tanítsatok, mint amit nektek tanítottak. Lehetséges ez? Tehát, most eljutunk annak a vizsgálatához, hogy kik is vagytok. Teszek egy olyan kijelentést, ami meglepő lesz a számotokra, talán még ellentmondásos is lesz. Semmi közötök ahhoz, hogy kik vagytok. Azt fogjátok mondani: „Várj egy percet! Várj egy percet! Én hiszek a dolgokban. Azért hiszek, mert az vagyok, aki. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy miben hiszek. Az összes döntésemmel, amit hozok. A különböző dolgokkal, amik mellé állnék a politikai álláspontomban. A dolgokban, amiket megeszem. Én hiszek ezekben a dolgokban.” Igen, hisztek, de beszéljünk arról, hogy hogyan is jutottatok el idáig! Mi van akkor, ha mindazokat a dolgokat, amiket most hisztek és amiket teljes mértékben magatokként ismertek, azokat beprogramozták arra, hogy elhiggyétek őket? Lehetséges ez?
A következőt fogom elmondani nektek. A tudomány azt mondja rólatok, hogy a gondolkodásotok körülbelül 10%-a vagytok jelenleg ti – a 90% pedig tudatalatti gondolkodás. A tudatalattitokban van minden, amit az életben megtapasztaltatok. Minden, amit elmondtak nektek. Minden, amiről azt hittétek, hogy ti vagytok. Nos, ezt már nagyon régen, ismételten, újra és újra átadtam nektek. Gyerekként láttátok azt, amit a felnőttek csináltak és ti is azt tettétek. Gyerekként, még felnőve is láttátok, amit a szüleitek hittek, és ti vagy egyetértettetek azzal, vagy elutasítottátok. De akárhogy is, ez az, ami be lett ültetve a tudatalattitokba. Ezekké váltatok lassacskán. Hűha! Gondoltatok már valaha is erre? Mennyi minden van belőlük most éppen bennetek? Nos, lépjünk túl azon, amiben talán hisztek! Menjünk a kérdésekhez! Békés emberek vagytok? Természeteteknél fogva békések vagytok? Talán időnként dühösek vagytok? Túlságosan dühösek vagytok? Nos, már olyan tulajdonságoknál tartunk, amelyek ti vagytok, amik olyanok, mint a zebra csíkjai. Azt mondhatnátok, hogy: „Én ilyen vagyok. Reggel felkelek, és ezt meg azt csinálom. Ezt meg azt kell tennem ahhoz, hogy átvészeljem a napot.” Mi van akkor, ha a többsége mindannak, amit mondanátok, az a tudatalattitokból származik? Az, amit megtanítottak nektek a módja annak, hogy ezt csináljátok, és ez a másik dolog.
Közületek hányan tanulták azt, hogy egy bizonyos út létezik? Ez az egyetlen út, és ti csak így csináljátok, mert ennek ez az egyetlen módja. Ebből valójában mennyire vagytok ti kedveseim? Mennyire adták át ezt nektek oly sok idő alatt, hogy ez lett belőletek? Ha újra kezdhetnétek, akkor dühös emberek lennétek? Olyanok lennétek, akinek nincs meg az a békéje, amiről beszélünk? Kedves, szerető személyek lennétek? Sokan vannak, akik azt mondanák: „Én is ezt szeretném tenni. Nehézségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy ezek közül néhány dolog is legyek.” Hadd kérdezzem meg tőletek! Örömteli emberi lényként ébredtek fel, vagy egyfajta trükkel kell magatokat becsapnotok ahhoz, hogy eljussatok oda? Vannak olyan dolgok magatokkal kapcsolatban, amiket nem szerettek? Ez egy nagy kérdés, de itt a legnagyobb mind közül. Megérdemlitek, hogy itt legyetek? Megérdemlitek a bőséget? Megérdemlitek azt, hogy szeressenek benneteket? Mit mondott el nektek erről a hatalmas tudatalattitok? Olyan kultúrában nőttetek fel, ahol azon Teremtő Forrásról, azon Isten szeretetéről tanultatok, amely még meg is kínzott benneteket azt mondván, hogy nem tartoztok ide, nem érdemlitek meg, hogy itt legyetek, hogy mocskosnak születtetek? Tehát emiatt, vagy ezért kell bizonyos dolgokat megtennetek, hogy megmeneküljetek? Ti vagytok azok, akik ezt eldöntöttétek, vagy pedig a tudatalattitok a hosszú éveken át történő ismétlődésén keresztül – amit el is hisztek? Olyan gyakran mondták el nektek, hogy mára ez már automatikus gondolat a számotokra?
Ez nem ti vagytok, ez a tudatalattitok. Tehát mindezt azért hoztuk előtérbe, hogy elmondjuk: ahhoz, hogy az emberi lény át tudjon lépni azon a falon, hogy levegye a kötöttségeket arról, amit történelemnek gondol, és amit a gyermekeinek tanítani fog, ezen tudatalatti éneteknek meg kell változnia! Lehetséges ez? Erről szól ez a közvetítés. Lehetséges-e, hogy az ember átírja a tudatalattiját? Hadd adjak át nektek néhány információt! Jelen pillanatban éppen ez történik manapság – nem feltétlenül spirituális értelemben. Az önsegítő munkások felemelkedő mozgalma, pontosan ezt csinálja. Felhívnak benneteket arra, hogy írjátok át, alakítsátok át és vizsgáljátok meg mindazt, amit csak megtanítottak nektek. Ennek az egyik legnehezebb része az, amit most adok át nektek kedveseim. Olyan sokan voltak azok, akik hozzátettek ahhoz, hogy kik is vagytok. Akik elmondták nektek, hogy mit higgyetek, mert ők is hittek benne – és ti szeretitek őket. Ha úgy döntötök, hogy felülvizsgáljátok a hiteket... vagy felülvizsgáljátok azt, hogy kik vagytok... vagy, hogy megérdemlitek-e, hogy itt legyetek... vagy, hogy amit mondtak nektek – talán a templomban –, az szinte árulás azokkal szemben, akik ezt elmondták nektek – akiket még mindig csodáltok, tiszteltek és szerettek. Ez hát a nagy fal. Ez a legnagyobb érzelmi fal, amin át kell jutnotok, mert nem akarjátok azt hinni, hogy tévedtek. Mi van, ha nem tévedtek? Mi van akkor, ha a legjobbat tették, amit csak tudtak, és maguk is hittek abban, hogy jobbá teszik az életeteket? Mi van akkor, ha azt mondták el nektek, amiről szilárdan hitték, hogy meg kell tennetek? Talán ez megváltozott.
Kedveseim, felhívlak benneteket arra, hogy kezdjétek el megérteni, hogy hatalmatokban áll átírni a saját tudatalattitokat! Ha ezt megteszitek, akkor abban a helyzetben lesztek, hogy megvizsgáljátok, hogyan is tanítsátok meg aztán a gyermekeiteknek azt, hogy kikké is váltatok. El fogjátok kezdeni feltenni a kérdést, hogy: „Azt tanítom a gyerekeimnek, amit nekem is tanítottak? Ezek azok az emberek, akikkel nem akartok kapcsolatba kerülni? Ők azok, akiket nem kellene kedvelnetek? Ők azok, akik az ellenségeitek? Ők azok, akik a szomszédban vannak, akik mindig is az ellenségeitek voltak és mindig is azok lesznek, így nem kellene kedvelnetek őket?” Ez egy olyan régi, elfogult történelem, ami aztán ezt fogja kivetíteni a gyerekekre, és ők is ezt fogják kivetíteni az ő gyerekeikre, és ekkor a Földnek nincs esélye. Ez fog hát megváltozni. Látjátok, hogyan változhatna ez meg egy olyan tudatossággal, ami kedvesebb, együttérzőbb, és azt nézi illetve mondja, hogy: „A kultúrák különbözőek, mindenki ide tartozik. Most itt az ideje, hogy megismerjük őket, és rájöjjünk, hogyan ne legyen háború!”
Ez hát a jövő. Ez egyesek számára lehetetlen lesz, és igazuk is van – nem fog megtörténni az ő életükben, túl nehéz a számukra. Mi a helyzet veletek kedvesem? Én leginkább azokhoz beszélek, akik egy nagyobb igazságra ébredeznek, és pont azokat a kérdéseket teszik fel, amiket most elmondok nektek. Változtok vagy tudtok-e változni? Hogyan szeretnétek a békés – ide a nevetek kerül – lenni? Hogyan szeretnétek olyan lenni, aki mikor kinyitja a szemét – az első dolog reggel, amit ébredésnek hívnak – békét és örömöt érez? Még akkor is, ha rossz napotok lesz, azt gondoljátok: „Lehet, hogy rossz napom van.” Vagy rosszul áll a hajatok? Nem számít, mert felébredtek, és tudjátok, hogy megérdemlitek azt, hogy itt legyetek, hogy a Teremtő szeret benneteket. Ekkor elkezdhetitek beállítani a napotokat! Vannak olyanok, akik felébrednek, és azt mondják: „Ez szörnyű! Ma rossz napom lesz.” – majd így is lesz. Aztán haza mennek, és azt mondják: „Ma rossz napom volt.” és aztán mindenki arról beszél nekik, hogy milyen rossz napjuk volt. Másnap felébrednek, és azt mondják: „Hát, ez valószínűleg megint meg fog történni!” – aztán megtörténik. Ez természetesen azt jelenti, hogy ti vetítitek ki az összes olyan dolgot az életetekre, ami ti magatok vagytok.
Mi lenne, ha ennek az ellenkezője lenne? A megerősítések működnek és ezt meg is tanítottuk újra és újra. Azt, hogy a megerősítések, amiket elkezdtek magatoknak adni, átírják a tudatalattitokat – így kell ezt csinálni. Nem fog gyorsan megtörténni. A megerősítések a kulcsa vagy a kezdete annak, hogy megváltoztassátok a csíkjaitokat. A megerősítések a kezdete annak, hogy más emberré váljatok, és átírjátok a tudatalattitokat – ami még azt is megváltoztatja, amit a gyerekeiteknek mondtok. Mivel tisztább fejjel rendelkeztek arról, hogy kik is az emberek ezen a bolygón, hogy miben nem ért feltétlenül egyet az összes ember. Viszont mégis méltóak arra, hogy mindannyian itt legyenek. Akkor méltóak arra, hogy a saját kultúrájuknak akarjanak dolgokat anélkül, hogy elvennék azt valaki mástól. Akkor elkezdenek gondolkodni: „Hogyan tudnánk ezt másképpen összerakni úgy, hogy mégis megtartjuk a kulturális különbségeinket?” Ez hát az emberiség csíkváltása. Meg tudjátok csinálni? Már csináljátok is. Már annyiszor átadtuk nektek az információt. Mi volt a reakció a legutóbbi háborúkra? Mindenki csatlakozott, vagy kihátráltak és azt mondták, hogy: „Hagyjuk ezt abba, és soha többé ne forduljon elő!” Már most is változtatjátok a csíkotokat.
Ezért vagyok hát szerelmes beléd, drága ember. Kryon vagyok.
És ez így van.
