Üdvözöllek benneteket kedveseim, Kryon vagyok a Mágneses Szolgálattól!
Hallottatok-e már olyan üzenetet, amit átadtam nektek és amiben szerepeltek a „Születés Szele” szavak? Azok, akik hallgatták az itteni közvetítéseinket, hallották ezt. Sokszor beszéltem róla, most szeretném megpróbálni elmagyarázni – mondom, megpróbálni! Kedveseim, először is elmondom nektek, hogy ez meghaladja a felfogóképességeteket. Ez gyönyörű, olyan folyamatokat mutat be, amelyeket még nem értetek, és amelyekről szívesen mesélnék nektek. Amint meg tudtátok érteni azokat a folyamatokat, amelyek a Születés Szelébe kerülnek, akkor hirtelen talán megváltozna a véleményetek arról, hogy kik is vagytok, hogy miért vagytok a bolygón, hogy ki az, aki megtervezte az inkarnációt, amiben vagytok, vagy hogy egyáltalán hogyan is történt ez az egész. Egy nagyobb képbe kell beavassalak benneteket azért, hogy leírjam a Születés Szelét. De mielőtt még beavatnálak titeket, hadd írjam le nektek egyszerűen!
Ez az a pillanat, amikor a következő inkarnációtokban beléptek a bolygóra. Bár ez ellentmondásos lehet azzal szemben, amit korábban elmondtak nektek. Az idő, amikor ténylegesen beléptek ebből a Születés Szeléből – amit hamarosan elmagyarázok – az, amikor először lélegzetet vesztek. Lesznek olyanok, akik nagyon lineáris kérdéseket fognak feltenni. „Nos, mi a helyzet akkor, amikor az anyaméhben vagyunk? Mikor kezdődik el az élet? Mikor végzi be a lélek?” Az előbb mondtam el. Azonban nagyon sok olyan alkalom van, amikor csak egy pillanatra fogtok belépni. Amikor az első lélegzetvétel és az utolsó lélegzetvétel is megtörténik. Sok olyan helyzet van, amikor gyorsan jöttök és gyorsan mentek. Olyan helyzetekben, amelyek egyesek és mások számára is szomorúak. Nos, kezdik megérteni, hogy miért teszitek azt, amit ezen a bolygón tesztek. A Születés Szele egy érdekes fogalom, mert két olyan eleme is van, amit még soha nem írtam le nektek. A Születés Szele az, amikor megérkeztek, de ennél többről is szó van. A Születés Szele egy rendszer és azon idő leírása is, ami még azelőtt történik, hogy megérkeznétek. De az első lélegzetvétel pillanatában, egy időtlen helyzetben, ott kavarog körülöttetek szándékkal és mindazzal, amit elterveztetek. Mindjárt elmagyarázom, hogy mi is az a Születés Szele, de addig nem tudjuk megadni nektek ezt, amíg nem beszélünk a távozásotokról, mivel számunkra ezek ugyanazok.
Egy időtlen, nem lineáris helyről érkeztek. Egyáltalán nem mérhető azon rezgésekkel, amit órának láttok. Akkor is adtunk át nektek információt arról, amikor a lemúriai tanítókerékről volt szó. Arról, hogy az „Örök Medence” az, ahol a születés megtörténik, és ahol az utolsó lélegzetvétel lezajlik. Adtunk nektek utalásokat az energiájára is, mert azokat a dalokat, amelyeket a születéskor énekelnek, azok ugyanazok, mint amiket a távozáskor énekelnek. Ennek most mondania kellene számotokra valamit. Mi van akkor, ha ugyanarról a helyről jönnének és mennének? Mi van, ha az Örök Medence a Születés Szelének a hasonlata volt? Az Örök Medence volt erre a meghatározás Lemúriában. Azok, akik a víz alatt születnek, először lélegzetet vesznek, majd felemelkednek a felszínre. Így tértek vissza. Ugyanez az élmény akkor is, amikor távoznak és utoljára vesznek levegőt. A Medencében ugyanaz a zene szól, ugyanaz az energia van, ugyanaz az ünneplés zajlik. Most mindez a fátyol felém eső oldalán a Születés Szelének, és minden tevékenységnek a metaforájává válik. Mi lenne, ha azt mondanám nektek, hogy útnak eresztünk benneteket lefelé a bolygóra, a Születés Szelébe, az első lélegzetvételhez, és szinte azonnal jelen van visszatérésetek megünneplése is? Így működik az időtlenség kedveseim. Számunkra ez mind a Születés Szele.
Hadd meséljek többet erről a Szélről! Azért hívjuk Szélnek, mert létezik egy bizonyos fajta gyönyörű és csodálatos energia, ami kavarog körülöttetek, ami a lelketeknek azon része, ami arra van szentelve, hogy idejöjjön és része legyen a bolygónak, mint egy hamarosan megtestesülő emberi lény. Mindez ott van körülöttetek. Szóval, határozzuk meg, mi is lehet ez! Mi történik közben? Visszatértek ehhez a gyönyörű lélekhez, ami soha nem hagyott el benneteket. Mint egy anyahajó – mondhatnátok –, ami valamilyen módon mindig veletek van. Amiből kiléptek, hogy emberré váljatok, és hogy visszalépjetek Isten azon darabjába, amik vagytok, a MerKaBába – Isten eme gyönyörű darabjába. Mi történik a köztes időben, a távozás és az érkezés köztes idejében? Mi történik ott? Lesznek olyanok, akik azt kérdezik: „Nos, mennyi ideig kell kint maradni, mielőtt visszajövünk?” Mi lenne, ha azt mondanám, hogy erre nincs szabály? Azt fogjátok mondani: „Nos, hallottam erről már ezt is, meg azt is.”. Azt fogom mondani erre, hogy hallottátok azt, ami teljes információ nélkül lett átadva. Mi lenne, ha azt mondanám, hogy néhányan közületek elég gyorsan visszatérnek? Túl gyorsan ahhoz, hogy a metafizikus beállítottságúak jól érezzék magukat. Azok, akik azt mondanák: „Nos, ennek vagy annak kell lennie. Lennie kell egy kombinációnak. Kell lennie valami olyannak, amit megtesztek.” Egy időtlen helyen tényleg úgy döntöttetek, hogy bizonyos számú napnak kell eltelnie? Napoknak, mint a Földön? Napoknak egy olyan időtlen helyzetben, ahol nincs is Föld? Talán kezditek egy kicsit jobban megérteni, hogy mennyire nevetséges az, hogy azok, akik itt a bolygón vannak, spirituális információkat kapjanak olyan dolgokról, amik nem bolygószerűek. Olyanokat, amiket nem tapasztaltak meg úgy, hogy emlékeznének rá, tudnának, vagy akár közvetítenének róla.
Ez egy időtlen terület, de mi történik itt? Elmondom. Mindig van ünneplési időszak, amikor visszatértek. Tehát ne a születéssel kezdjük, hanem kezdjük azzal, hogy távoztok és visszatértek a következő inkarnáció, a Születés Szele előtt! Mi történik itt? Nézitek mindazt, ami történt. De azok is, akik benne vannak a lelketekben, akik a lelketek darabjai és részei, illetve azok is, akik lélekmegosztásban vannak – ezt már korábban elmondtuk nektek. Vannak más olyan emberi lények, akiknek a lelkük egy darabja és egy része veletek van, akik megosztják ezt most veletek. Nos, talán már tudjátok, hogy miért. Mivel az a rész, amelyik meg van osztva, az mind része annak, ami következik. Mi lenne, ha olyan más lelkekkel osztanátok meg a lelketeket, akik a részeket játsszák? Mint egy színdarabban, hogy korábban vagy később érkeznek és távoznak azért, hogy megkönnyítsék a döntéseteket abban, hogy mik lesztek, vagy hogy mit fogtok tenni legközelebb. Ha ez így van – mondhatnátok –, akkor létezik egy „tervezési ülés”. Ez a legközelebbi, amit átadhatok nektek a 3D-s szavaitokkal arról, ami valójában zajlik. Történik egy felmérés, ott vannak az előző életek energiái, amiket meg kell tekinteni. Ott a szándék és eddig a pontig mindig is ott volt a karma. Ezek mind szerepet játszanak abban, hogy mit fogtok csinálni legközelebb. Abban, hogy hol lesztek az idő nagy részében. Abban, hogy ugyanolyan kultúrába tértek-e vissza, ugyanolyan nyelvvel, ugyanolyan szereplőkkel kedveseim. Gyakran ugyanabban a nemben, hogy jól érezzétek magatokat. Mindezekről a dolgokról döntés születik.
Azt mondhatnátok: „Nos, ki itt a nagy döntéshozó? Hol vannak kitöltendő űrlapok?” Erre azt mondom: óh, milyen lineárisak vagytok! A nagy döntéshozók ti vagytok, mert nektek van isteni elmétek, amikor nem itt vagytok. Minden, ami eldől, az azonnal dől el egyszerre. Használva azt a sokkal-sokkal nagyobb intelligenciát a józan észnél, mint amiről egyáltalán tudnátok, vagy amiről el tudnátok képzelni, hogy kik is lesztek legközelebb és miért. De ez közvetlenül a lábatok előtt hever, mert ti vagytok a végső döntéshozók. „Igen vagy nem? Érkezem és távozom.” Mondtam már nektek, hogy alig várjátok szinte kizárólag csak azt, hogy hazaérjetek? Ennek nincs értelme a számotokra, és soha nem is lesz – főleg, ha nehézségeitek voltak. „Miért is térnék vissza?” Nos, mi van, ha ez nem így van? Mi van akkor, ha a megpróbáltatásoknak vége? Mi van, ha ez a következő élet nélkülük lesz? Létezik mindenféle dolog. Ki mondta, hogy ugyanazt fogjátok átélni, amit korábban? Különösen, ha minden életre úgy kell tekintenetek, mint egy olyan iskolára, amit elvégeztetek. „Ott voltam, megcsináltam.” Nem kell újra megtennetek, de visszajöttök.
Mondjuk, hogy most a Váltás alatt fogtok visszajönni! Mondjuk, hogy távoztok és vissza fogtok térni! Körülvesz benneteket. Kavarog, mint egy alagút – mondhatnátok –, ami körülöttetek mozog. Egy gyönyörű alagút, ami tele van céllal, entitásokkal, olyan vezetőkkel, akik mosolyognak, és azt mondják: „Veled vagyok, menjünk!” Ezek azok az előző életbeli energiák, akik rátok néznek, és azt mondják: „Rendben! Azzal végeztünk, most jöjjön ez!” Ezek talán azok a szülők, akik már lent vannak. Az édesanyátok, aki most fog életet adni nektek. Ezek a lelkek is mind veletek vannak. Ez a Szél, és érezhetitek, ahogy körülöttetek kavarog. Gyönyörű. Annyi ünneplés zajlik. Befelé haladtok, veszitek az első levegőt és máris visszatértetek. Ott van az édesanyátok, és remélhetőleg azok is jelen vannak, akik segítenek neki szülni. Remélhetőleg az apátok is ott van – de nem mindig. Viszont ünneplés az mindig van – egy új életé. Fogalmatok sincs róla, hogy ki is ünnepel. Közületek néhányan azt mondják: „Nos, mikor megszülettem, egyedül születtem meg. Ott volt egy bába, ott volt az anyukám, és ennyi.” Fogalmatok sincs róla. Óh, a sokaság tudta, hogy ott voltatok. Olyan ünneplés volt ott a Születés Szelében, amiről beszélünk. A következő dolog, ami történik az, hogy visszatértek hozzánk.
Aztán újabb ünneplés következik, mert felismertek mindannyiunkat. Zajlik egy találkozó az összes lélekkel, azokkal is, akik még mindig a Földön vannak. Na erre varrjatok gombot! Óh, milyen 3D-s személyek vagytok! A lehető legszeretetteljesebb módon mondom azt, hogy ennyitek van, ezzel rendelkeztek. Ezek a dimenziók, amik a valóságotokat jelentik, azok, amikből ki kell kialakítsátok azon fajta logikát, amivel rendelkeztek. Nem tudtok az időtlen örökkévalóságról. Nem tudtok a végtelen ünneplésről, nevetésről, szeretetről, együttérzésről és örömről. Ez az otthon. Mi mindig ünnepelünk benneteket. A Születés Szele az egyik legkülönlegesebb időszak a számunkra, a számotokra. De van egy végső döntés, amit meghoztok, amiről már beszéltünk korábban. Amikor ott álltok – látszólag még mindig egyedül – a Születés Szelének frekvenciáival, amelyek körülöttetek kavarognak. A vezetők, akik veletek érkeznek, az előző életek, akik hátba veregetnek benneteket: „Menjünk, csináljuk meg!” Az anyáitok, az apátok, az összes biológiai és ezoterikus szülőtök – mondhatnátok –, ők mindannyian benne vannak ebben a Szélben. Mindannyian ott kavarognak és várják a pillanatot, amikor kiléptek. Azt mondanátok: „Nos, azt a pillanatot az első lélegzetvételetek irányítja. A születésetek a biológia tapasztalata.” Nem, nem az! Egy időtlen helyzetben, ez majdnem olyan, mintha a Föld mozdulatlanul ülne, és várná az első lélegzetvételt, amikor is eljön az idő. Ti leléptek a széléről a mélységbe – mondhatnátok – és az újszülött valóságában találjátok magatokat. Levegőt vesztek, talán egy kicsit sírtok is. „Újra megérkeztem!”
Ez hát a Születés Szele. Óh, ez több mint, hogy: „Üdvözlünk a Földön!” Ez a származásotok. Mi mindannyian ünnepelünk és mindig is ünnepelni fogunk. Remélem, ez egy kicsit többet elárul arról, hogy kik is vagytok igazából.
És ez így van.
