A Szeretet-et rendkívül sok módon értjük és éljük meg. Javasolt, hogy ismerd meg Kryon kifejtését is, hogy mi A Szeretet.
Üdvözöllek benneteket kedveseim, Kryon vagyok a Mágneses Szolgálattól!
Vannak olyanok, akik városról-városra, országról-országra meghallgatják ezeket az üzeneteket, és felismerik a mintázatokat. Öreg lelkekkel ülök szemben. Úgy döntöttetek, hogy eltöltötök egy napot – egy egész napot – azzal, hogy azokat hallgatjátok, akiknek talán olyan szokatlan vagy furcsa elképzeléseik vannak, amik a fizika, a valóság, vagy akár a logika felett is állnak. Ez azt jelenti, hogy vannak olyanok, akik először ülnek itt. Hallgatjátok, látjátok, nézitek, és a túlélésben élő önvalótok éberen figyel. „Ez valódi? Ez nem igazi? Ez az az ember, aki egy pillanattal ezelőtt még állt és tanított? Van bármilyen különbség, bármilyen változás benne? Más az energia? Egyáltalán, meg tudom-e különböztetni, hogy más? Megengedem önmagamnak, hogy érezzem a másságát?”
Ha nem vagytok hozzászokva ehhez, akkor elmondom nektek, hogy most éppen „fecsegés” zajlik az elmétekben. Fecsegés, hogy elfedje a kíséretet azért, hogy az leárnyékoljon benneteket, mivel a túlélés távol tart titeket Istentől. A 3D-s túlélés, amivel az emberi lények érkeznek szükséges, és ez az alapja mindennek, amit csak tesztek, hogy kiegyensúlyozottakká váljatok, valamint, hogy ugyanolyannak lássanak titeket azok, akik ítéletet alkottak rólatok az iskolában, a munkában és a kapcsolatokban. De ez változóban van ám. Beszéltünk a buborékról, amiben vagytok. A dobozról, amiben néhányatok benne van. Ezt a fecsegés dobozának fogjuk elnevezni.
Ez az agyatok azon része, ami jelen pillanatban azt mondja nektek, hogy minden, amit hallotok és láttok, nem létezhet. Ez csupán annak a rendszernek a része, amit az emberek tesznek. Talán csak egy kicsit kiegyensúlyozatlanok, így eljönnek megnézni egy embert a székben, aki átad néhány üzenetet odaátról. Kimennek, nevetgélnek, kacarásznak a barátaikkal azon, hogy milyen furcsa emberek vannak, és aztán a fecsegés csak folytatódik és folytatódik tovább. Amit nem látnak, amivel nem törődnek, vagy amiről nem tudnak az az, hogy ahogy végigmennek az utcán, kacarászva a fura embereken, egy olyan kíséret van körülöttük, ami elképzelhetetlenül szereti őket, és amit soha nem fognak meglátni addig, amíg ki nem nyitják azt a dobozt. Több tucat, több száz ilyen van. Megszámlálhatatlan számú angyal és elmúlt életekből származó energia veszi körül őket állandóan. Mindig arra várva, hogy egy napon, hogy talán egy napon a fecsegés megszűnik. Akkor kinyitnák a dobozt, és egy olyan másik világot találnának, ami sohasem volt ott. Egy világot, ami egyúttal ők maguk. Ez nem furcsa, nem kísérteties, nem szokatlan, ezek csupán ők saját magukkal. Képzeljétek el, hogy rátaláltok önmagatokra a fátyol másik oldalán! Képzeljétek csak el, hogy olyan módon találtok rá önmagatokra ezen a helyen, amit sohasem gondoltatok volna! A társam a szinkronicitásról beszél, de nem mondja el nektek a teljes dolgot. Nem mondja el nektek, hogy hogyan is működik az igazából. Nem mondja el, hogy a doboza nyitva van, és hogy amikor a reptéren tartózkodik, keresve a módját, hogy egy kis helyhez jusson, akkor nem csak a fura szinkronisztikus dolgokat keresi, hanem ügyel arra, hogy a fecsegés nélküli doboz – ahol a kíséret tartózkodik, ami érte működik, ahogy az értetek is működne – a helyes irányba tereli őt, így nem mulasztja el a találkozót. Tehát, a jó helyen lesz a jó időben, és aztán mások meghallgathatják azt az üzenetet, hogy elképzelhetetlenül hatalmasok vagytok. Amikor arról van szó, hogy irányítson benneteket és az életeteket, akkor nem hisztek benne. Többet is fogunk mondani erről ma este. Arról, hogy nem hisztek benne, vagy hogy azt hiszitek igen, és még képmutatóak is vagytok, de igazából nem hisztek.
Túl sok a fecsegés. Túl sokat fektettetek abba, amit mások mondtak nektek arról, hogy mit tehettek meg és mit nem. Túl sokat fektettetek valaki olyanba, akiben talán megbíztok. Akire ránéztek és az azt mondja: „Nem kedvesem, ezt nem teheted meg. Ezt megcsinálhatod, de azt nem teheted meg.”, és ez az, ahová tartotok. Kedveseim, el szeretnék mondani nektek valamit: Isten ott van bennetek. Meg fogtok bízni ebben a tanácsban, vagy inkább egy baráttal tartotok?
Ha megtanultok befelé fordulni a kifelé helyett, akkor többet is fogunk mondani erről ma este. A többszörösét fogjátok megtalálni mindannak, amiről azt gondoljátok, hogy ti vagytok. Ez sokkal nagyszerűbb annál, mint azt valaha is gondoltátok volna. Lassan fog elindulni, és el fogjátok kezdeni meglátni, hogy néhány dolog megváltozik. Ezt mondjátok majd: „Ez működik, ez működik.” Próbálkozzatok tovább is, és mondjátok: „Ez működik!” Az emberek oda fognak menni hozzátok, és azt mondják majd:
- „Másképpen nézel ki, valami történt.”
- „Valóban történik.”
- „Micsoda?”
- „Fogalmam sincs.”
- „De mégis, hogyan csináltad?”
- „Fogalmam sincs, de belül talán felnyitottam egy dobozt, amiről hallottam, hogy ott van. Ez jó és megszentelt érzés. Jobban érzem magam. A dolgok elkezdtek átváltani és megváltozni. A pusztulás helyett a fényt látom az alagút végén. Ez más, és számomra elégséges is, mivel látok egy kis fényt.”
A fény úgy kezd el növekedni, ahogyan az intuíció izmait edzitek, és kikerültök a dobozból, ami csak a túlélésről szól. Az új energia ezen a bolygón, amiről a társam többet is mond egy pillanat múlva, annyira különböző. Mindenki figyeljen ide! Azt szeretném, ha elfelejtenétek valamit, ami annyira közös az emberekben! Ez pedig a következő: „Soha nem csinálom újra! Korábban sem működött! Voltam ott, megtettem. Mi az újdonság?”
Óh, mennyire 3D-s! Soha nem fogtok megpróbálni valamit, mert azt túl korán próbáltátok és nem működött? Mennyire 3D-s! Észrevettétek-e, hogy egy lineáris útvonalon vagytok, és éppen most döntöttétek el, hogy minden, amit megpróbáltatok – mivel azt rosszkor próbáltátok – nem fog újra működni?
Azt szeretném, ha felszedegetnétek a darabkákat, és rátekintenétek arra, hogy mit is tudtok intuitívan megtenni! Amit tudtok, és amit megtanultatok a múltban, annak működnie kellett volna. Aztán felismeritek, hogy nem így történt, mivel túl korán tettétek, és elkezditek lassan újraépíteni. Halljátok? Valakinek itt – többeknek is – ezt hallania kellett. Az egész elképzelés, hogy: „Nem működött a múltban, ezért sohasem fog működni!” nevetséges, mert egy fénymunkás, egy olyan öreg lélek, aki oly sok életöltőt leélt már, ennél jobban tudja. De hát, ez a fecsegés doboza, amiről beszélünk.
Tudjátok, hogy miben más néhány mai fiatal? Van pár igen okos, nagyon okos tudós és orvos, aki az mondja: „A gyerekek elromlottak.” Szeretném, ha tudnátok, hogy ki is romlott el, és ki nem. Sok olyan gyereket láttok manapság, akik a fecsegés nélkül születnek. A doboz magától kinyílik, és elkezdik érzékelni azt, ami körülöttük van. Elkezdik felismerni, hogy képesek a saját valóságuk határain túllépni, elmozdulni A-ból B-be, ha a felnőttek nem lennének útban. Felismeri-e ezt bárki, aki minket hallgat? Látjátok, hogy az emberiség tudatossága elkezd átváltani, és természetesen ezt a legfiatalabbaknál fogjátok meglátni, akiknek nem kell semmi olyat újra megtanulniuk, amit ti tesztek. Ez a leggyönyörűbb üzenet, amit valaha is átadhatok a számotokra ebben a kicsinyke időben, amivel itt rendelkezem. Önmagatok törölhetitek a fecsegést, szabad választásból. Rázzátok le a 3D-s dolgokat, amik a dobozban tartanak benneteket!
Ez minden mostanra. Hányan vannak közületek tudatában annak, hogy a teremben lévő energia más, mint egy kicsivel korábban? Hogy annyi szem tekint rátok? Ezek a szemek, Isten szeretete.
És ez így van.
Kryon
Üdvözöllek benneteket kedveseim, Kryon vagyok a Mágneses Szolgálattól!
Létezik egy Teremtő, aki szeret benneteket. Aki szeret benneteket, és hogy ez a Teremtő része a jelenlegi felépítéseteknek – sejtszinten bennetek van Isten. Ez annyira kézenfekvő néhányatok számára, hogy a következő szimbólummal, érzelemmel is köszöntitek egymást: „A bennem lévő Isten, köszönti a benned lévő Istent.” A közvetítés a szeretetről szól. Hány közvetítést adtam át a szeretetről? Miért adok át ma szeretetről szóló közvetítést? Mert ma van Bálint nap. „Várj egy kicsit Kryon, az nem ma van!” Ez a linearitásotok tesztje, kedveseim.
Itt ülünk ebben a nagyszerű városban, Kanada ezen remek területén, és híreim vannak ám a számotokra: a Földön valahol mindig holnap van. Holnap pedig Bálint nap, és vannak olyanok, akik éppen most ünneplik. Tehát, ti miért is ne tennétek ugyanezt? Az összes többdimenziós teremtmény, akik ti magatok vagytok? Ünnepeljük hát meg ezt együtt! A Bálint nap egy nagy nap! Mindent körbeölelő, olyan nagy, mint a Világegyetem, és még nagyobb is. Ha Isten a multiverzumok megteremtője (ami sok univerzumot jelent), akkor a tietek nagysága csupán egy kicsinyke része az egésznek. Az emberiség felfogóképességén túl van az, hogy mekkora is. Hogy el tudjátok képzelni: ez egy szív, a szeretet szimbóluma az emberiség számára. Ez egy Bálint napi üzenet a Teremtőtől a számotokra. Korábban beszéltünk már nektek a szeretetről.
Vannak olyan nyelvek a bolygón, melyeknek több szava is van a szeretetre. Az elnevezések pedig a többféle szeretetet képviselik. Isten szeretete mindig egy közülük. Az anya szeretete a gyermeke iránt, a gyermeké a szülei iránt, az állatok iránti szeretetetek például, az ember és ember közötti szeretet. Mennyire változatos, és valahogy mégis ugyanaz, nem igaz?
Ezeknek a szeretetfajtáknak, amik igazából egyformák, vannak tulajdonságaik. Évekkel ezelőtt beszéltem a szeretet négy tulajdonságáról. Újra fel fogom sorolni őket azoknak, akik nem hallották még. Az a fajta szeretet, amiről beszélünk, az az ember és ember közötti, az Istentől az ember felé irányuló, és az embertől Isten felé irányuló szeretet. Az a fajta szeretet, amiről most beszélek, az hozzátok érkezik a Nagy Központi Forrásból, a teremtésből, a Teremtő Forrásból. A múltban beszéltünk egy mélyenszántó fizikai tulajdonságról, arról, hogy az elektron és az atommag között lévő űr, az maga a tiszta szeretet. Ez egy olyan hasonlat volt, ami azt mondja el, hogy a Földön lévő legnagyszerűbb energia kvantum, és szeretetnek hívják. Ez mindenhol ott van, mindenhol. Nem kell keressétek, hogy meglássátok. Minden létező dolog atomszerkezetében ott van. Ez mindennek az alapvető építőeleme, beleértve az emberi lény tudatosságát is. Intuitív és gyönyörű. Elmondtuk korábban nektek azt, hogy a szeretet négy tulajdonsága a következő: a szeretet csendes, nem hirdeti önmagát, egyszerűen csak van. Saját mélységében és tisztaságában, csak van.
Nem gyönyörű dolog tudni azt, hogy nem kell aktiváljátok? Ha meg tudjátok állítani a fecsegést, akkor megérezhetitek, meghallhatjátok. Lehetséges, hogy a Teremtő szeret benneteket? Nem hirdeti önmagát, nincs forgatókönyve, nem kér, hogy bármit is megtegyetek, hogy aktiváljátok. Csak van.
A szeretet rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy az összeset együtt használja fel. Ez egy kör, az bizony. A szeretet tulajdonságai mélyenszántóak, egyszerűek. A szeretet tiszta, nem felfuvalkodott. Olyan hatalmas, olyannyira teljes mindennel, mégsem kürtöli szét a háztetőkről, a hegycsúcsokról, hogy: „Itt vagyok, imádjatok engem!” Csendes.
A szeretet négy tulajdonságáról könnyű beszélni, de nehezebb áthelyezni őket a gyakorlatba. Ezt ennyiben is hagyhatnánk, de nem tesszük. Van néhány olyan szeretet feltételezés, amiről beszélni szeretnék, és aminek az emberiséghez van köze. Ha a Bálint nap az egyik olyan, ami az egymás iránti szeretetről szól, akkor ez Isten szeretete irántatok. Van néhány tulajdonság, amiről beszélni szeretnénk, kedveseim. Azt mondom nektek, hogy ebben az energiában figyelnetek kell erre – mert ha ezt a Teremtőtől valónak akarjátok érezni, akkor el kell hajítsatok néhány feltételezést.
A feltételezések a tapasztalatokból, a tanításokból, az életből származnak. Abból erednek, amit a dolgok működéséről tanítottak nektek. Egy régebbi energiában elég gyakran régi a tanítás is, így mindezt fel szeretnénk frissíteni a számotokra. Új gondolkodásmód. Állítsátok le egy pillanatra a fecsegést! Az első feltételezés a szeretet tulajdonsága, amiről beszélni szeretnénk, talán megdöbbent és meglep benneteket – ez pedig a félelem. Ki találta ki az „istenfélő” szót? Istenfélő emberek vagytok? Ha igen, akkor miért? Miért is kellene félnetek? Azt fogjátok mondani, hogy: „Ez az, amit tanultunk, hogy Isten a minden és mi semmik vagyunk.” Tehát, honnan is ered a félelem? Talán ezt össze is vegyítitek azzal, amit a görögök állítottak Istenről. Működésképtelenné tették az isteneiket, hogy félhessenek tőlük. Nos, néhány más társadalom erőssé, ítélkezővé tette az isteneit, akik összezúzzák az embert, ha nem helyesen cselekszik. Ez valahogyan átkerült hozzátok ezekbe a modern időkbe is, és azt mondjátok, hogy: „Istenfélő személy vagyok” és erre olyan büszkék vagytok. Erre én azt kérdem, hogy miért is? Nem értitek? Ha a félelem szót egyidejűleg használjátok a szeretet és az Isten szóval, akkor igazából nem értitek meg azt, hogy kik vagytok, és kicsoda Isten. Egyszerűen nem, csupán kimondjátok a szavakat. A világegyetem Teremtője ismeri a neveteket. A teremtés egy darabkája bennetek van, szilárdan bennetek lakik, és mindig is ott fog. Az, amit a Föld tesztjének hívtok, az az emberiség szabad választásával kapcsolatos energia tesztjéről szól. Ez nem az a valóság, amire számítotok. Amikor a fátyol felém eső oldalán vagytok, az a valóság. Csak jössz és távozol, jössz és távozol, hogy valami fenséges és nagyszerű folyamaton dolgozz ezen a bolygón, öreg lélek, és most is ezt teszed. Nincs nagyszerűbb időszak annál, mint a mostani, mivel ez a teszt a megvalósulás felé halad. Elkezditek meglátni, ahogy a fény győzedelmeskedik a sötétség felett. Isten szeretete az üzemanyagotok. Ez az üzemanyagotok, és ha féltek tőle, akkor üres a tartályotok. Ahogy a szeretet halad, úgy halad a Föld, a galaxis, és az univerzum is. Sok univerzum létezik ám. Vannak olyan dolgok, amikről tudnotok kellene: a kvantumenergia tényleges rezgése, a kozmikus hang, amit hallhattok, ami tulajdonképpen a Teremtésről beszél, arról amit „az ősrobbanásnak” neveztek. Ez a szeretet. A kozmológusok hallják ezt. Nem tudják, hogy mi az – egy háttérzaj. Ez a szeretet. Ez a Teremtő, ahogy megteremtette ezt az univerzumot azért, hogy hozzáférjen ehhez a galaxishoz, ehhez a bolygóhoz, és a lelketek itt működteti a szeretet tesztjét. Látjátok ezt, vagy nem? Ha igen, akkor meg fogjátok emelni ezen bolygó, Naprendszer, galaxis és univerzum rezgését másokkal együtt, akik ugyanezt teszik. Ez meg fogja változtatni a szeretet szövetét a jövő számára, jövőbeni univerzumok számára. Az idő nem olyan dolog, ami nyugtalanítana minket. A Teremtő Forrás maga a szeretet. Mindig is az volt, és mindig is az lesz. Miért féltek tőle? Itt az idő újraírni ezt. Ha egyszerre használjátok a félelem és az Isten szavakat, akkor talán ez lesz az utolsó alkalom, hogy ezt teszitek.
Létezik egy másik feltételezés is: a méret. Ti kicsik vagytok, Isten pedig nagy. Amikor ültök és nézitek a kozmoszt – még ha puszta szemmel teszitek is –, akkor az túl hatalmas dolog. Ha olyan szerencsések lennétek, hogy a kozmoszt tanulmányoznátok, és csillagásznak neveznétek magatokat, akkor az olyan mérhetetlen és elképesztő, hogy majdnem minden csillagász legbelül tudja: mindenhol van élet. Kérdezzetek csak meg egy csillagászt arról, hogy mi annak az esélye, hogy nincs, és olyan választ várhattok, amire nem számítotok!
A csillagászok tudják azt, hogy az élet esélye mindenhol ott kell, hogy legyen. Egy olyan nem látható univerzumot néztek, amit a szemeitekkel nem láthattok meg, amit csak érzékeny eszközökkel vagytok képesek érzékelni, és az még annál is hatalmasabb, mint amit valaha is gondoltatok volna. Olyan nagy, mint a galaxisotok. Rágondoltok a többi milliárnyi galaxisra, és ez megrémíti azt, amit a valóság érzéki észlelésének hívnátok. Aztán ott ücsörögtök, mint egy kis baktérium, egy kis golyón, amit Földnek neveznek. Annyira kicsinyke. Isten olyan hatalmas, hogy ő teremtett mindent. Ezért – a feltételezés szerint: Isten nem ismer benneteket. Emiatt hangosan kell kiabálnotok, hogy az meghalljon benneteket. Emiatt, emiatt, emiatt... Ez viszont nem igaz! El kell, hogy hajítsátok a logikát egy pillanatra. A legkisebb, aminek hiszitek magatokat, összehasonlítva az univerzum legnagyobbjával, az test nélküli, amikor a szeretetről van szó. A szeretet nagyobb ennél. Kedveseim, a lelketek olyan nagy, mint bármi, ami csak létezik. Az, ami maga a lelketek, amiről valami képet festetek, az maga a Teremtés szövete. Számos képzőművész lélek létezik. Közülük páran itt vannak, a többiek pedig valahol máshol. Isten ismer benneteket, nem számít, hogy milyen kicsinek is gondoljátok magatokat. Ez egy elfogultság. Ne feltételezzétek azt, hogy aprócska kis fogaskerekek vagytok a gépezetben, amikor Isten – a világegyetem megteremtője, az egész emberiség szerelmese – ismer benneteket. Azt visszhangozzátok, ami a Teremtés maga, ezen a Bálint napon. Azon legnagyobb szívnek vagytok a részei, ami csak valaha létezett, ami magáé a Teremtőé. Egy másik kérdés pedig a következő: megérti-e bárki is közületek azt, hogy abban a pillanatban, ahogy meghajoltok, és imádjátok Istent, önmagatokat imádjátok? Milyen érzés ez? Természetes? A válasz: nem! Soha nem tennétek ezt. Azt szeretném, ha erre másképpen tekintenétek! A Teremtő Forrás nem akarja, hogy imádják. Halljátok? Azt szeretnénk, ha viszontszeretnétek minket! Az viszont egy más dolog. Más és nem olyan nehéz. Vagy semminek látjátok önmagatokat, vagy lépcsőket másztok, vagy véresre korbácsoljátok magatokat, annak érdekében, hogy figyeljünk rátok. Értitek? Minden, amit akarunk, csupán az, hogy viszont legyünk szeretve. Tudjátok, hogy mi történik, ha viszontszerettek minket? Egy kapcsolat jön létre. Ez olajozza meg a megvilágosodásotokat. Nos, most már tisztában vagytok vele. Az olaj, ami megolajozza a megvilágosodásotokat, a fátyol másik oldalával való szeretetkapcsolat.
Ne imádjatok, hanem szeressetek bennünket! Ez egy nagy-nagy különbség. Olyan sokan vannak ezen a bolygón, akik anélkül adnak tanácsot nektek Isten akaratáról, hogy megértenék, vagy tudnák, hogy mit is akar valójában. Ez mind olyan elfogultság, ami arról szól, hogy mit gondolnak az emberek arról, hogy mit is akar az Isten – és hát az nem az igazság. Minket nem érdekel, hogy melyik irányba néztek imádkozás közben, nem érdekel, hogy meghajoltok-e, vagy álltok – a szeretet mindenhol ott van. Az utolsó leheletetekig szeretünk benneteket, és még azután is. Amikor a három nap elteltével – amikor a lelketek megjelenik és az ünneplés elkezdődik –, akkor mindaz, amit láttok a szeretet, mindaz, amit hallotok a szeretet húrjainak zenéje, és aztán haza kerültök, ami a valóság. Ez itt nem az. Ez az emberként létezés, és ez jelent számotokra mindent ebben a pillanatban. Ez azért van így, mert az energiának egy olyan tesztje van itt előttetek, mint még sohasem, ami olyan nagyszabású, hogy alig hiszitek el. Amit ezen a bolygón teszel, öreg lélek, az egy napon univerzumokra lesz hatással, hogy kövessék azt. Az irónia pedig az, hogy ott ültök, azt gondolva, hogy az idő csapdájában vagytok. Az eljövendő világegyetem része lesztek, mert időtlenek vagytok. Időtlenek, mint Isten darabkái, akik vagytok. Mindig is lesztek, mindig is lesztek, és mindig is voltatok. Nehéz számotokra egy ilyen dolgot elképzelni. A lelketek darabkái és részei más helyeken is vannak, miközben azok most a ti részeitek is. Ezt nem igazán értitek meg. Elmondtuk ezt már nektek korábban, kedveseim. A szeretet ennyire nagyszerű.
Az utolsó dolog, amit el akarunk mondani, a következő. Kedveseim, ameddig nem tudtok szerelembe esni azzal a részetekkel, ami maga Isten – figyeljetek rám – ameddig nem tudtok igazán szerelembe esni azzal a darabkátokkal, ami maga Isten – az összes igaznak vélt hibátok ellenére –, tehát mindaddig, ameddig szerelembe nem estek az Isteni résszel, semmi más nem fog történni. Ez egyre mélyenszántóbb. Ennek a bolygónak az energiája egyre megszenteltebbé válik. Akarjátok tudni, hogy miért van itt a sötét sereg? Mert veszítenek. A fény elkezdi megmutatni önmagát és ezt tudják. Előkúsznak a sziklák alól, megpróbálnak találni bárki mást, aki olyan sötét, mint ők, azért, hogy csatlakozzanak hozzájuk, hogy legyőzzenek valamit, ami legyőzhetetlen, és amit a Föld bolygón lévő szeretet fényének hívnak. A szeretet a katalizátor minden más dolog számára az életetekben. Ha a sötétben ücsörögtök, akkor nem fogjátok beengedni a szeretetet. Ha félelemben ücsörögtök, akkor nem fogjátok beengedni a szeretetet. Abban a pillanatban, amikor feladjátok mindazt, amit megtanultatok arról, hogy mit is gondoljatok, működni fog a dolog. Hadd hulljanak le a falak, hadd jöjjön be Isten szeretete! Ez minden dolog katalizátora. Ez a gyógyulásnak, az élet céljának, az örömnek, az ünneplésnek, a békének, és a jó alvásnak a katalizátora is. Hallotok engem? Ez az, ami ezen a bolygón zajlik. A sas és a kondorkeselyű jóslata az ősök jövendölése. Lazán lefordítva ez az, amikor a Föld elkezd ráeszmélni a belső isteniségre. Amikor az anyai energia – ami a teremtést képviseli – elkezd a bolygó minden részén feltűnni. Az anyai energia metaforikusan a szeretetként ismert.
Az anya szeretete a gyermeke felé az egyik legnagyszerűbb a szeretetfajták közül, amivel bármelyik ember is rendelkezhet más emberi lények felé – ez pedig eltörpül Isten felétek irányuló szeretete mellett. De valahol el kell, hogy kezdjétek kedveseim. Kezdjétek a szeretettel! Lazítsatok és legyetek szeretve! Kezdjetek el viszontszeretni, és értsétek meg azt, hogy valami történik, amikor ezt teszitek! Nem csupán szép dolog szeretve lenni. Nem csupán szép dolog viszontszeretni, mert ehhez a fizikának is köze van – egy kapcsolódás történik. A sejtszerkezetetek tudja ezt. A DNS-etek elkezd hatékonyabbá válni, növekedni, gyógyulni. Hallotok? Gyógyulni. Mindez amiatt, hogy széttártátok a kezeiteket, és azt mondtátok: „Feladom, csak szeressük egymást!” Létezik ennél nagyszerűbb Bálint napi üzenet? A szív, ami értetek dobog, ami maga az univerzum, ismeri a neveteket.
Nos, amikor felálltok erről a helyről, jobban húzzátok ki magatokat, mint ahogyan bejöttetek. Szeretlek benneteket.
És ez így van.
Lásd: Kryon Mester tanításai
