A Lemúriai Női Testvériség számára szóló Kryon közvetítés -  Seattle, 2017.12.09.

Üdvözöllek benneteket kedves hölgyek, Kryon vagyok a Mágneses Szolgálattól!

A társam félreáll. Ez ismét csak a női nem megtisztelése, nem más. Nincsenek itt titkok, a közvetítésben legalábbis.

Az első részben az előző közvetítés témáját szeretném kibővíteni. Amennyiben később hallgatjátok ezt, keressétek meg a dátumot, majd találjatok rá az ezt megelőzőre – nem olyan bonyolult ez! Az nem a Nővériségnek szóló közvetítés, hanem az egész csoportnak, akik a Nővériség előtt voltak eme helyen. A „lelkekről” szólt. Visszatartottunk valamit abban a közvetítésben, mert inkább idetartozik. További bonyolultságot és összetettséget hordoz az, ami az emberi lélek. Beszéljünk hát róla!

Többdimenziós módon nem létezhet csupán egy lélek, egy dimenzió. A többdimenziós lélek valójában sok helyen van ugyanabban az időben, de nemcsak erről van szó. Van egy másik hasznos tudnivaló is, ahogy azt mondani szokás. Mi azt állítjuk, hogy lélekcsoportok léteznek. Hallhattatok már erről. „Az én lélekcsoportomban vagy? És én a tiédben vagyok?” Nem hierarchiáról van szó, hanem egyfajta összejövetelről. Mégcsak nem is besorolás ez. Nehéz leírni, hogy mi is a lélekcsoport, ez az egyetlen szavatok rá: csoport. Az energia összefolyása, amely sok lelket foglal magába, és ez nem a nemen vagy fajon vagy akár az időn és a helyen alapszik – az Akashához van köze. Amit együtt csináltatok, az egy emlékezetes lélekcsoportot hoz létre – ahogy azt mi hívnánk.

Most az elsők között tudhatjátok meg, hogy miért is vonzódtok a Nővériséghez. Több ez, mint csupán egy Akasha-megtapasztalás. Egy lélekcsoport tagjai vagytok, egy olyan csoporté, amely ott volt. Közületek oly sokan Lemúria többezer éves fennállása alatt nem is voltatok együtt, de mégis együtt voltatok. Mindannyiótok számára, akik megtapasztaltátok Lemúriát – amire gondoljatok úgy, mint a bolygó Akasha-értelemben vett kibocsátó állomására –, akiknek az volt az első alkalmuk (a bolygón – a ford.), a Nővériség volt a közös pont, ez a ti csoportotok. Életöltők elmúltával is ebbe a csoportba tartoztok. Így hát azt lehet mondani, hogy ez a közös vonásotok. A Nővériség egy közös vonás bennetek.

A csoport az ősi időkből találkozik össze, a hosszú, lineáris időn keresztül. Ám ami közös számotokra, az igen mélyenszántó: a plejádi tanítók, a legelsők, akik megérkeztek, és azok, akik a plejádi anyák – ők, akik itt maradtak tanítani. Nem dicsőítette őket senki, egyszerűen csak tanítók voltak, nem úgy gondoltatok rájuk, mint csillagokbéliekre, nem érzékeltétek a különbséget. Ne feledjétek, ez volt a kezdet. Nagyon-nagyon mindennapos dolog volt, hogy a plejádi tanítók jelen legyenek, egyszerűen azt gondoltátok, hogy ez a dolgok menete. Ez tehát a lélekcsoportotok.

Van egy érdekes dolog, megemlítem, mivel ritkán jut az emberek eszébe, pedig már szerepelt közvetítésben, így hallhattátok már. A nők számára rendkívül gyakori paradigma, hogy csoportokat alkossanak. Azt gondoljátok: „Mit csinálnak nagyon gyakran a nők a társadalomban?” Csoportokat hoznak létre! Mindegy, hogy mivel foglalkoznak a csoportban – csevegnek, beszélgetnek vagy varrnak a körben – de csoportot hoznak létre. Még egy paradigma: „Mit csinálnak a férfiak?” Nos, ők nem tömörülnek csoportba, ők kocsmába járnak! (Kryon nevet). Ez tehát az a minta, amely sok évszázadon át fennállt. Ez az, amit ismertek, amit a nagyszüleitek ismertek, és azok is, akik előttük jártak.

Ám van egy kivétel. Vannak olyan férfiak, akik titkos csoportokat alakítanak. Ők azok, akik éltek azt megelőzően nőként. Ők alkotnak Szabadkőműves csoportokat, és titkokat őriznek. Férfiak csoportban, titkok birtokában? Nem úgy hangzik ez, mintha nők lennének? De bizony! Ez pedig a nemek váltása miatt van, amely különböző korszakokon át ment végbe. Igen, oda-vissza ingáztok a nemek között, és ők erre emlékeznek: ők szintúgy a ti lélekcsoportotok tagjai. Az itt helyet foglalók között is vannak, akik a másik nemet képviselték egy másik időben, talán egy Szabadkőműves páholyban, a nők titkait őrizve. Metafizikai titkok ezek, mivel nem fedhetők fel, mert akkor kinevetnék őket. Olyan titkok ezek, amiket még a plejádi tanítóktól hallottatok.

Így tehát többről van itt szó, mint csupán a nőkről a lélekcsoportban – nézzetek csak utána! Van egy olyan dolog is, amiről már beszéltünk korábban, és ehhez tartjuk magunkat: az idő ezen pontján nem véletlen, hogy annyi öreg lélek ugyanolyan nemű, mint amikor először itt járt. Ennek a váltáshoz, és a 26.000 éves ciklushoz van köze, hogy annak középpontján ugyanolyan neműként éljetek, mint a kezdetnél. A lélek csoport olyan tagjai vagytok, akik jól érzik magukat olyan neműként, mint amilyenekként elindultatok. Jól érzitek magatokat a mostani visszatérés alatt is így, és jobban érzitek a Nővériséget is. Ha azt szeretnétek tudni, valójában mi is az, amit éreztek – nos, az igen sok minden.

Ha most lapozunk, van itt még egy dolog. Gyakori, hogy mielőtt az ilyen közvetítést elkezdenénk, Mele'ha beszélni kezd, az intuícióját követve, olyasmiről, amire visszaemlékszik, anélkül, hogy teljesen megértené, miről is van szó. Most pedig olyasmit hozunk fel, amit ő javasolt az intuíciójára hallgatva. Amire visszaemlékszik, az olyan dolog, amit nem teljesen ért. A megbízásokról kérdez. Ezt mondta: „Számos nő szeretné tudni, hogy milyen megbízással rendelkezik.” Ez nem fordulhatna elő, ha az emlék nem szólna a megbízásokról. Voltak-e megbízások vagy valami ilyen, ehhez hasonló paradigma Lemúriában? Most ismét felfedünk valami olyat, amit már említettünk korábban, de megismételni kívánjuk: Lemúriában a Nővériség nem olyan női csoport volt, akik azért jöttek össze, hogy spirituális szertartásokat végezzenek. Ó, az is a része volt, és ilyen dolgokat is végeztetek. Ám a Nővériség és a Nővériség találkozói a közösségről szóltak. A Nővériség a lemúriai életről szólt. Annyi minden volt, amit megosztottatok egymással, segítettétek egymást, együtt léptetek előre. Arról is beszéltünk, hogy még a korotok is számított. Az idős asszonyokat tisztelet övezte, így foglaltak helyet, és ez sokat jelentett. Mit osztottak meg egymással? Mély dolgokat, mondhatjátok. A kertészkedés mélységeit, a főzés mélységeit, olyan mélyreható dolgokat, amik fontosak voltak a falu számára, gondolkodás-módokat, azt, hogy miként tegyék az óceánról visszatérő férfiakat boldogabbá, azt hogy miként lehet a halakat ügyesebben megtisztítani. Ezek nem megszentelt dolgok, ez a Nővériség!

Aztán volt olyan időtöltésetek is, amikor összejöttetek, és a plejádi előadóitok tanításait hallgattátok. Ők mind nők voltak. Itt léptek be a megbízások. Ezek az élettel kapcsolatos feladatok voltak, mialatt ott tartózkodtatok, vagy pedig olyan dolgokkal való megbízások, amikben jeleskedtetek. Tudjátok, egy plejádinak megvolt a képessége arra, hogy rátok nézzen és azt mondja: „Neked a kertben a helyed. Neked pedig a konyhában. Neked pedig a tanítás való.” Beszéljünk most erről. A plejádi tanító nyitott könyvként olvasott bennetek, és habár az Akashátok még nem volt annyira mély, és épphogy csak elindultatok, a plejádi tanító tudta, hogy kik is vagytok, tudott a bennetek meglévő legjobb tulajdonságaitokról, és ezért voltak köztetek, akiket tanítóknak képeztek. Ők azok, akik itt vannak, és akik ezt hallgatják, akik tudják miről is szól a megbízás: ők tanítók, nemcsak Lemúriában, hanem ez örökérvényű. Azok, akik ennek tudatára ébrednek, a lélekcsoportotok, akik érzik, hogy van még ennél több is. Ők azok a nők, akik ezt kérdezik: „Mi a megbízásom, tudom, hogy van valamilyen?” Azóta is tanítók vagytok.

Beszéljünk erről hát ma általánosságban! Talán úgy érzitek, hogy a mai napig rendelkeztek valami megbízással. Elmondom, amiről a plejádi tanító is beszélt mindvégig: az a megbízásotok, hogy azt, ami a Teremtő Forrás és az együttérzés energiája, vigyétek át a mindennapi életbe, a gyermekeitek és az ő gyermekeik számára, a konyháitokba, mindabba, amit evilági dolgoknak tartotok – és találjatok rá a bennük rejlő örömre! Látjátok, ez hát a megbízás kedveseim: amikor ezt teszitek, az Univerzumhoz szóltok, önmagatokhoz szóltok, ahhoz, ami bennetek lakik, a kémiátokhoz szóltok, és azokhoz, akik meghallgatnak titeket. A megbízás valóban az, hogy visszahozzátok Lemúriát a mindennapi életbe.

Ti, akik úgy érzitek, hogy tanítók vagytok, még mindig valóban azok vagytok. Az a feladatotok, hogy valami tanítást vigyetek abba, amivel foglalkoztok, bárhol is legyetek vagy bárhol is találjátok magatokat a mindennapokban. Van, ami megtanítandó a munkahelyen, van, ami a családban – mindig van tanítandó dolog. Hogy hogyan viselkedtek, miként reagáltok bizonyos dolgokra – erre tanítottak titeket eredetileg, a kezdetben. Ez az élet célja, ez a megbízás. A Lemúriába való visszatérés valóban közel van, a lélekcsoportotok beszélni kezd hozzátok. Az, amit ma este csináltok, amire visszaemlékeztek, elkezdi megkongatni az Akashát: „Igen, emlékszem!”

Így hát Mele'ha a megbízásokról beszél, anélkül hogy igazán tudná, mennyire tart mindez máig is: a paradigma az, hogy az együttérzés megbízására visszaemlékezzetek. Amit a plejádi tanító mondott a Nővériség körében, egy csendes-nyugodt spirituális időszakban, ez a mantra volt: „Megszenteltek vagytok. Megszenteltek vagytok.”

Vigyétek hát ezt a megszenteltséget és főzzetek vele, kertészkedjetek vele, járjatok mások kedvében vele, segítsétek vele a falu férfiait! Teremtsétek meg az ima megszenteltségét, amikor az óceánon halásznak, legyetek segítségükre mindabban amit tesznek, ahogy ők is ezt tennék! Azért, mert megszenteltek vagyok – így szól a mantra. Mindenben amit tesztek, emlékezzetek a megszenteltségre. 2017-ben, amit tesztek, emlékezzetek a megszenteltségre. Otthon, az iskolában, a munkában, az országutakon. Emlékezzetek erre, mert ez fogja megváltoztatni a bolygót, kedves Nővérek.

És ez így van.

Kryon

Lásd: Kryon Mester tanításai

2017. 12. 09.